Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A kormány parlamenti bemutatkozása

A miniszterelnöki programbeszéd a katonai reformok azon körének ismertetésével kezdődött, amelynek megvalósítása Tisza István szerint - az uralkodó és a nemzet közötti béke helyreállításával - megvalósítható az elkövetkező években.646 A Szabadelvű Párt politikájának folytonosságát és a nemzeti követelések bizonyos körének támogatását hangsúlyozva kijelentette: „ezen kormány fenntartja hivatalbeli elődjének azon álláspontját, hegy a hadseregben és általában a közös intézményeknél használt jelvények az ország közjogi helyzetének” nem felelnek meg. Egyetértett az ellenzék azon követelésével, hogy a magyar honos tisztek „mielőbb magyar csapatokhoz helyeztessenek át”, de az itt jelentkező tiszthiány ezzel még nem szüntethető meg. A magyar tisztek létszámának növelése érdekében a magyar alapítványi helyek szaporítása mellett állami tanintézetek létrehozását tartotta szükségesnek. Utalt arra, hogy a Delegáció programjában is szerepel magyarországi főreáliskola és kadétiskola alapítása. A katonai intézetek tannyelvének megállapításánál végrehajthatónak tartotta, hogy „az ország területén elhelyezett összes katonai intézetek osztályaiban a tannyelv és a vizsgálati nyelv a tantárgyak jelentékeny részére nézve magyar lesz, legalább oly mértékben, hogy a belépő ifjak előmenetelét a nyelvkérdés ne akadályozza és mindazok, akik a tanintézetet elvégezték, a magyar nyelvet teljesen bírják”. Lényegesnek tartotta, hogy a katonai bűnvádi perrendtartással foglalkozó törvényjavaslat lényegében elkészült, a képviselőház elé terjesztésének nincs szakmai akadálya.

Az obstrukcióval kapcsolatban - békülékeny hangnemben - leszögezte: „sem a közvélemény sem az ország érdeke nem kívánja, hogy a t. képviselő urak az ellenzéki akciónak ama, csakis egészen kivételes körülmények által indokolható extrém fegyverével éljenek tovább is, amellyel hónapok óta vívják az ütközetet. Mi nem akarunk semmi egyebet a t. képviselő uraktól, mint azt, hogy teljesen megmaradva meggyőződésük mellett, az állam folyó szükségletének fedezését, az indemnity megszavazását, a változatlan újonclétszám megajánlását rendkívüli eszközöknek igénybe vétele által, mesterségesen meg ne akadályozzák.”647 A parlament munkaképtelenségének számlájára írta, hogy például a kereskedelmi szerződések megkötése tárgyában nem történt érdemi előrelépés.

Tisza István a kormány által sürgősen elvégzendő feladatok közé sorolta a „folyó évre kiállítandó újoncok” megszavazását és a költségvetéssel kapcsolatos kérdések rendezését. Nevezetesen a kormánynak felhatalmazást kell kérnie - az 1902. évi bázison - 1903., valamint az 1904. első hónapjának költségvetési kezelésére. A további pénzügyi intézkedésekről az 1904. évi költségvetés kidolgozásakor szándékozott beszámolni. A költségvetést érintő feladatként szerepelt továbbá az államháztartás egyensúlyának fenntartása érdekében az állami kiadások csökkentésének terve. Erre a lépésre azért volt szükség, mert a katonai kiadások növelését és a korábban megígért állami alkalmazottak fizetésének rendezését úgy kellett megvalósítani, hogy lelassult az állami bevételek nö646 Képviselőházi Napló, 1901-1905. Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés naplója. 1901-1905. XVIII. köt. 329. országos ülés. 1903. november 6.

647 Néppárt, V. évfolyam. 47. szám. 1903. november 21. Kezdődik a garázdálkodás. - „Tisza István is egérfogó programot adott az országnak, melybe a jóakarat kellemes illatú szalonnája csalogat bennünket.” Rakovszky István főszerkesztő azt is kifogásolta, hogy a miniszterelnök nem foglalkozott a telepítés és a kivándorlás kérdésével.

174