Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Honvédelmi Minisztérium
I A közös hadügyminiszter fenti rendeletét megismerve a Függetlenségi Párt képviselői parlamenti ellenlépést sürgettek. A képviselőház 1903. szeptember 29-én megtartott ülésén Bakonyi Samu ellenzéki képviselő határozati javaslatban követelte annak kimondását, hogy a közös hadügyminiszternek a harmadéves katonák leszerelését megtiltó rendelete törvénysértő, ezért az érintett legénység szabadságolását október elsejével rendeljék el. 5 Mivel az 1889. évi véderőtörvény ebben a kérdésben többféle magyarázatra is lehetőséget biztosított, az előterjesztés napirendre tűzését a kormánypárt nem támogatta. Az e tárgyban folytatandó további vita elkerülése érdekében a kilences bizottság 1903. október 2-án megtartott ülésén Tisza István indítványára a testület elfogadta: „harmadéves katonák kérdésének, sem pedig más kérdésnek érdemleges tárgyalásra való kitűzéséhez, illetőleg újabb ülésre való napirend kitűzéséhez a párt ne járuljon hozzá”.625 626 így esély sem maradt arra, hogy a szolgálati idejüket letöltő katonák leszerelésének ügyét a Khuen-Héderváry kormány időszakában rendezzék.627 A Khuen-Héderváry Károly kormányának munkáját leginkább a katonai vezényleti nyelvről kibontakozó nézeteltérés bénította. Ebben a kérdésben sem a magyar parlamenti ellenzék, sem az uralkodó nem fogadott el kompromisszumos megoldást. Ferenc József hallani sem akart erről a követelésről, amelynek okát Apponyi Albert így fogalmazta meg: „a hadsereg organizatórius egységéhez és német szolgálati nyelvéhez való merev ragaszkodás tulajdonképpen az elvileg feladott osztrák összbirodalmi eszméhez való ragaszkodásnak utolsó foszlányát jelenti.”628 Az egyre mélyülő politikai válság hatására a Szabadelvű Párt 1903. szeptember 5-én tartott megbeszélésén Tisza István joggal állapította meg: „De ami nálunk végbemegy, az igazán a szerencsétlen Lengyelország történetére emlékeztet. Három hónappal ezelőtt a magyar vezényszóról még senki sem beszélt, s most íme milyen bajba jutottunk miatta.”629 A kormánypárt katonai programját elkészítő kilences bizottság munkája a Khuen-Héderváry kormány tevékenységét már nem befolyásolta, de arra jó volt, hogy az uralkodó által kívánt módosításokkal megalakulhasson a Tisza kormány. A honvéd igazságszolgáltatás szervezeti változásai Egyéni büntető ügyekben a csendőrök is a honvédbíróságok illetékességi körébe tartoztak, de az 1903. évi VII. törvény előírása szerint felállításra kerülő három új csendőrkerületi parancsnokság - Brassó, Debrecen, Szombathely - székhelyén nem voltak honvédkerületi bíróságok és fogházak. Ezért az 1903. április 8-án kelt legfelsőbb elhatározás 625 Képviselőházi Irományok, 1901-1905. 414. sz. Bakonyi Samu képviselő és társainak határozati javaslata a közös hadügyminiszternek 1903. szeptember hó 4-én kelt rendelete tárgyában. 626 Egyetértés, 1903. október 3. A kormánypárt megbízottja. 627 A szolgálati idejüket letöltött katonák leszerelését szorgalmazó ellenzéki indítványt a képviselőház 1903. november 5-én megtartott ülésén Tisza István miniszterelnök azzal az indokkal utasította el, hogy ezzel a kérdéssel csak a kormányprogram elfogadása után foglalkoznak. 628 Apponyi, 1934. 80. - Az ifjú csehek egyre erősödő követelése is a bécsi udvar ellenállását növelte. A szeptember 5-én megtartott összejövetelükön Pacak képviselő kijelentette: „Nekünk ugyan egy csöppet sem fáj, ha ez a dualisztikus és centralisztikus forma széjjel zúzódik. Amikor most a magyarok nyelvüknek jogaiért küzdenek, nem hallgathatjuk el, hogy rokonszenwel üdvözlünk minden olyan küzdelmet, mely a nemzeti nyelvek jogaiért folyik.” (Egyetértés, 1903. szeptember 6.) 629 Egyetértés, 1903. szeptember 6. Fejetlenség a Szabadelvű Pártban. 169
