Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Honvédelmi Minisztérium

rendelkezett arról, hogy az új csendőrkerületi parancsnokságok székhelyein az illetékes honvédkerületi bíróságok egy-egy kirendeltséget és szükség esetén egy-egy fogházat hozzanak létre. A törvényi előírás az 1903. folyamán csak a VII. számú csendőrkerület székhelyén, Brassóban valósult meg, ahol a Kolozsvár székhelyű VI. számú honvédke­rületi bíróság kirendeltsége ebben az évben megkezdte működését.63“ Katonai büntető perrendtartás Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter további törvényjavaslatként ígérte benyújtani a parlament elé az új katonai bűnvádi perrendtartást, amelynek első tervezetét a közös hadügyminiszter még 1902-ben elkészítette és 1903. február 23-án a honvédelmi minisz­terek képviselőinek bemutatta.63' Ezen a tárgyaláson a magyar kormányt Jekelfalussy La­jos altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium osztályfőnöke képviselte. Ezt követően a katonai szakértőkből álló tárgyaló bizottság - az osztrák és magyar igazságügyi tárca de­legáltjaival kiegészítve - márciusban Bécsben, májusban Budapesten tartott megbeszélé­seket. A Magyarország részére elkészített katonai büntető perrendtartás tervezetet és annak indoklását a közös hadügyminiszter 1903. július 20-án küldte meg Khuen- Héderváry Károly miniszterelnöknek, aki a július 22-én megkapott kéziratot - megle­pően gyorsan - már másnap átküldte véleményezésre az igazságügy-miniszternek.630 631 632 Az osztrák igazságügyi tárca képviselői kisebb módosításokkal már jóváhagyták a német nyelvű szöveget, és most a budapesti jogászokra várt a feladat, hogy a magyar parlament elé kerülő törvény-tervezetet szakmailag értékeljék, illetve a fordítást az eredeti változat alapján ellenőrizzék. Ezzel egy időben a magyar honvédelmi miniszter átiratban arra kérte a horvát bánt, hogy 1903. szeptember 15-ig írásban küldje meg a fenti tervezettel kapcsola­tos észrevételeit.633 Kolossváry Dezső terve, hogy a katonai büntető perrendtartás terveze­tét - az igazságügyi és a honvédelmi tárca módosító javaslataival kiegészítve - október ele­jén a minisztertanács elé terjeszti, a hadügyminiszter kérése ellenére sem valósult meg. A közös hadügyminiszter 1903. október 21-én kelt átiratában arra kérte a honvédelmi mi­nisztert, hogy az igazságügy-miniszter és a horvát bán javaslatai alapján a perrendtartás végleges szövegét készítse el, és a felmerülő nézeteltéréseket szóbeli tárgyalások útján rendezzék.634 A tervezettel szemben mindkét kormány részéről jelentős kifogások me­rültek fel, és az első változat gyökeres átdolgozása ellenére, a közös hadügyminiszter ve­zetésével folytatott egyeztető tárgyalások több évig elhúzódtak. Ezért a Khuen-Héder- váry kormány időszakában a katonai büntető perrendtartásról szóló törvénytervezet nem került a képviselőház elé.635 630 Évkönyv 1903,1904.177. 631 MNL OL К 26-1907-XLI-3563. sz. A honvédelmi miniszter felirata a Khuen-Héderváry Károly mi­niszterelnök részére. 1903. július 26. 632 MNL OL К 26-1907-XLI-3563. sz. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök leirata Plósz Sándor igazságügy-miniszter részére. 1903. július 23. 633 A horvát bán hat pontban összefoglalt módosító javaslatát 1903. szeptember 6-án átiratban küldte meg a honvédelmi miniszternek. (MNL OL К 26-1907-XLI-3563. sz.) 634 MNL OL К 26-1907-XLI-3563. sz. A honvédelmi miniszter átirata a miniszterelnök részére. 1903. ok­tóber 27. 635 Az 1905 júliusában elkészített ún. kék tervezetet a Tisza kormány alatt sem fogadták el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom