Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Honvédelmi Minisztérium
Beruházás Sátoraljaújhelyen, mintegy egymillió korona értékű - törvényszék, járásbíróság és fogház elhelyezésére alkalmas - épület létrehozását engedélyezte a kormány. (1903. július 9У9.) Honvédelmi Minisztérium Törvényhozási intézkedések a közös hadsereg és a honvédség személyi állományának biztosítása érdekében 1903. június 30-án Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök a kormányprogram parlamenti ismertetése során a honvédelmi kérdésekről - az általánosság szintjén maradva - kijelentette: „A hadsereg közösségét, ezen úgy az Osztrák-Magyar Monarchia harcképességének, mint védelmének szempontjából és így hazánk érdekeinek is a legjobban megfelelő intézményt, a maga épségében fenn akarjuk tartani. Ezen a téren az intézmény természetének és céljának megfelelő intézkedéseket fogjuk elősegíteni, amelyek különben soha nem fognak ellenkezni a nemzet érdekeivel. Ezzel kapcsolatosan a kormány ne véljen kijelentem, hogy a kormány azon nyilatkozatokat, amelyeket az előző kormány az újonctörvény-javaslat tárgyalása alkalmából tett, a maguk egész terjedelmében és formájában a maga részéről is fenntartja.”601 Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter ezen a napon a fenti témában két törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé. Nevezetesen „Az 1889. évi VI. te., valamint az 1890. évi V. te. 3-dik szakasza rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított újoncjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fenntartása tárgyában.” Ez a törvény a véderőről szóló 1889. évi VI. törvény, illetve az 1899 óta évente külön törvénnyel - legutóbb az 1902. évi I. törvény által az év végéig kiterjesztett - fenntartott azon rendelkezés, amelynek alapján a közös hadsereg és haditengerészet újoncjutalékát a Monarchia két államára nézve 103 100 főben állapították meg. A közös hadsereg és haditengerészet számára - az 1900. évi népszámlálási adatokat figyelembe véve - a magyar korona országaiból 44 076 újonc kiállítására kért a honvédelmi miniszter felhatalmazást.602 A fentiekkel összhangban a honvédségről szóló 1890. évi V. törvényben foglaltak alapján a magyar korona országai honvédségének fenntartására évente továbbra is 12 500 fős újoncjutalék megajánlására volt szükség, mert a népszámlálási adatok nem befolyásolták ezt a számot. 601 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XVII. köt. 295. országos ülés. 1903. június 30. A Monarchia hadserege négy részből állt. A legnagyobb közös haderő a császári és királyi hadsereg és haditengerészet (K. u. K. Heer és а К. u. K. Kriegsmarine). Külön haderő volt az osztrák császári-királyi honvédség (k. k. Landwehr), valamint a magyar királyi honvédség (k. ung. Landwehr). Negyedikként a magyar királyi honvédség keretébe tartozó, de teljesen horvát jellegű horvát-szlavón honvédség. (Deák, 1984.) 602 Képviselőházi Irományok, 1901-1905.404. sz. Törvényjavaslat az 1889. évi VI. te. 14. valamint az 1890. évi V. te. 3. szakasza rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított újoncjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fenntartása tárgyában. - Az 1900. december 31-én megtartott népszámlálás szerint a magyar korona országainak lakossága 19 307 128 fő, a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok népessége 25 855 289 fő. A Monarchia összlakossága: 45162 417 fő. Ezért a magyar újoncjutalékot a lakosság számarányához igazítva 43 889 főről 44 076-ra emelték. 162
