Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Honvédelmi Minisztérium
A második előterjesztés („Törvényjavaslat az 1903. évben kiállítandó újoncok megajánlásáról”) a fenti újoncjutalék 1903. évre szóló parlamenti elfogadását rögzítette.603 A honvédelmi miniszter két előterjesztését a képviselőház véleményezésre a Véderő Bizottsághoz utasította, amely a július 3-án megtartott ülésén a törvényjavaslatokat - a bizottság elnöke Podmaniczky Frigyes előterjesztésében - a parlamentnek egyszerű szótöbbséggel elfogadásra javasolta.604 A törvényjavaslat parlamenti ismertetését követően Szederkényi Nándor arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy az ellenzék 1903. január 27-én hétpontos - a katonai kérdéseket érintő - intézkedési tervet terjesztett az országgyűlés elé, amelynek elfogadása nélkül a kormány nem számíthat támogatásukra. Ezt követően a képviselő az ellenzék követeléseit az alábbiak szerint ismertette: „1., Az összes hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadseregben kizárólag magyar tisztek alkalmaztassanak. Ezen tisztek magyar tannyelvű és kizárólag Magyarországon fennálló katonai intézetekben képeztessenek. A magyar honosság és az állam nyelvének teljes ismerete minden tiszttől, aki a magyar hadseregben szolgál, megköveteltessék.6°5 A magyar tisztikar egy konkretuál státust képezzen. 2., A magyar hadsereg kiképzési és vezényleti nyelve az állam nyelve legyen. 3., A magyar hadseregben kizárólag az állam jelvényei - zászlója és címere - használtassanak. 4., A magyar hadsereg tagjai a magyar alkotmányra esküt tegyenek. 5., A szolgálati idő két évre leszállíttassék. 6., A katonai büntető törvénykönyv és eljárás elkészítessék. 7., A magyar hadsereg kizárólag az ország területén nyerjen elhelyezést.”6°6 Kolossváry Dezső személyét már július elsején éles támadás érte, mert a közös hadügyminisztérium - a budapesti tárca tudta nélkül magyarországi területekről - 28 napos fegyvergyakorlatra póttartalékosok ezreit vonultatta be. Nessi Pál ellenzéki képviselő interpellációjának élét az 1899. évi VI. törvény azon rendelkezése alkotta, mely szerint: „A fegyvergyakorlati időszakot az éghajlati és helyi viszonyoknak, valamint az aratás idejének - beleértve a betakarítási időt is - kellő figyelembe vétele mellett a kerületi hadtestparancsnokságok a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg állapítják meg.” A magyar honvédelmi miniszter kérésére Pitreich közös hadügyminiszter azonnal utasította a magyarországi hadtestparancsnokságokat, hogy - az aratási munkák miatt azonnal szabadságoltassák a behívott mezőgazdasági munkásokat.607 A képviselőház Véderő Bizottságának tagjai - a törvényjavaslatok sürgős megtárgyalása során - már 1903. július 3-án kérdéseket intéztek a honvédelmi miniszterhez annak érdekében, hogy megismerjék véleményét a katonai javaslatokról. A válaszadásra kijelölt július 8-ai ülésen a kormány részéről a honvédelmi miniszter mellett megjelentek még: Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök, Gromon Dezső államtitkár, Szurmay alezredes és Páyer osztálytanácsos.608 A miniszterelnök megjelenése érzékeltette, hogy a bizottsági ülésen a katonaságot érintő kérdésekről Kolossváry Dezső a kormány állás603 Képviselőházi Irományok, 1901-1905. 405. sz. Törvényjavaslat az 1903. évben kiállítandó újoncok megajánlásáról. - Az aratási munkák miatt a besorozottak állományba vételét, a szokásosnál későbbi időpontban, október 26-ában határozták meg. 604 Képviselőházi Irományok, 1901-1905.410. sz. A Véderő Bizottság jelentése a 404. sz. törvényjavaslatról. 605 Az előírások szerint tiszti kinevezést csak az kaphatott, aki német nyelvismerettel rendelkezett. 606 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XVII. köt. 295. országos ülés. 1903. június 30. 607 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XVII. köt. 297. országos ülés. 1903. július 2. 608 Egyetértés, 1903. július 9. Kolossváry miniszter beszéde.
