Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Pénzügyminisztérium
alapuló telekkönyvi betétszerkesztés, hogy a birtokrendezések számára törvényes, a birtokpereknek elejét vevő nyilvántartás álljon mind a kincstár, mind a lakosság rendelkezésére. Már a munkálatok kezdetén kiderült, hogy a kincstári birtokok rovására terjeszkedő magánszemélyek, illetve az érintett községek elöljárói folyamatosan hátráltatják a kataszteri felméréseket és ezzel a tényleges birtokviszonyok alapján történő adórendezést. A földadó kataszter revíziójának munkálataihoz a minisztérium 1903-ban nem biztosított megfelelő erőforrást, illetve a szükséges költségvetési fedezetet igénylő törvény- tervezet benyújtására sem kerülhetett sor.37° Egyéb pénzügyek Az 1903. évről készített kormányjelentés szerint a „Pénz- és hitelügyek a lefolyt évben nem alakultak olyan kedvezően, mint azt az 1902. és 1903. évi jó termések következtében szükségszerűen beállott kedvezőbb gazdasági viszonyok mellett várni lehetett volna. Az Ausztriával és egyéb küláOamokkal való gazdasági viszonyainknak rendezése tekintetében fennállott bizonytalanság, továbbá az év folyamán uralkodott zavaros belállapotok bénítólag hatottak a vállalkozási kedvre s a gazdasági élet normális fejlődésére.”37’ A politikai viszonyokat jellemző bizonytalanságokra a pénzpiac érzékenyen reagált. Amíg a Magyarországon működő 3399 pénzintézet saját tőkéje alig haladta meg a 936,6 millió koronát, tartozásuk összege hatmilliárd fölött volt. Az egészségtelen pénzpiaci állapotokat tükrözte, hogy a saját tőke aránya a tartozásokhoz - a használt idegen tőkéhez - viszonyítva nem érte el annak 16%-át.370 371 372 A pénzintézetek gondjainak mérséklése érdekében több mint 300, főleg vidéki pénzintézet 1903. április n-én azzal a kérelemmel fordult Lukács László pénzügyminiszterhez, hogy kizárólag a hazai pénzintézeteket segítő, központi intézmény létrehozását támogassa.373 A „Magyar Pénzintézetek Országos Szövetsége Részvénytársaság” néven alapítandó intézet célja a betétesek biztonságát nővelő pénzintézeti reform megvalósítása.374 Az alapítók feladatként tűzték ki a kisebb pénzintézetek érdekképviseletén kívül a kötelékébe tartozó intézetek felügyeletét, ellenőrzését, ügyvitelük egységesítését, üzletkörük meghatározását, szakmai képzés bevezetését, az alapításnál és felszámolásnál szakértői tanácsadást. A pénzügyminiszter hatékony támogatásával létrehozott részvénytársaság nevét - miután ügykörét a jelzálogüzlettel is kibővítették - még 1903-ban Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja Részvénytársaságra módosították. A kezdeti sike370 MNL OL К 178-1903-1757. sz. A M. Kir. Erdőigazgatóság felterjesztése a Földművelésügyi Minisztériumhoz a kataszteri felmérés tárgyában. Beszterce, 1903. március 16. 371 Évkönyv 1903,1904. 272. 372 Évkönyv 1903,1904. 294-295. 373 MNL OL К 235-1903-8. t-1703. sz. Alapítási tervezet. Budapest, 1903. április hó. 374 A pénzintézetek állami felügyeletének megvalósítását már 1847-ben megkísérelték, amikor a helytartótanács kiadta az osztrák „Regulativ über die Bildung, Errichtung und Überwachung der Sparkassen” dekrétum alapján készített rendeletét. A rendelkezés végrehajtására sem 1847-ben, sem az abszolutizmus időszakában nem került sor. A kiegyezés után a kormányok ezzel a kérdéssel nem foglalkoztak érdemben. A legtöbb hazai pénzintézet vagy részvénytársaságként, vagy szövetkezeti alapon működött, amelyeknek tevékenységét — pénzintézeti törvény hiányában — az állam nem tudta befolyásolni. А XIX. század második felében és а XX. század elején jelentkező hitelválságok hatására sok hitelintézet ment csődbe, ezért a betéttulajdonosok biztonsága érdekében egyre sürgetőbbé vált valamiféle központi ellenőrzés megvalósítása. no
