Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Pénzügyminisztérium

eredménytelenül.335 A költségvetésen kívüli állapot megszüntetésére a Khuen-Héder- váry kormány 1903. augusztus 23-án az uralkodóhoz felterjesztett törvényjavaslatával tett kísérletet.336 A pénzügyminiszter azt kívánta elérni, hogy az 1903. év október végéig „viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról” törvény szülessen, de a parlamenti válság felszámolásával sikertelenül próbálkozó kormány kénytelen volt az állam- háztartás további viteléről törvényes felhatalmazás nélkül intézkedni.

Mivel az 1903. évre vonatkozó állami költségvetést nem tárgyalta a parlament, ezért a kormánynak az 1897. évi XX. törvény 4-12. §-ában rögzítettek szerint kellett eljárni. Nevezetesen a részletes előirányzatok összegének meghatározásánál az elfogadott költségvetési törvény - 1902. évi XII. te. - megfelelő rovatait, illetve a képviselőház Pénzügyi Bizottsága által javasolt adatokat kellett figyelembe venni. A Khuen-Héderváry kormánynak semmi esélye nem volt arra, hogy a költségvetésen kívüli állapotot megszüntesse. Ezért a Tisza kormányra várt a feladat, hogy első intézkedései között törvényjavaslatot terjesszen elő, amelyben „egyfelől az államháztartás további vitelére kért felhatalmazást, másfelől a költségvetésen kívüli időben az állami kiadások fedezésére és a közjövedelmek beszedésére vonatkozólag tett intézkedések tekintetében a felmentést kérje.”337

Lukács László, mint a Tisza kormány pénzügyminisztere, 1903. november 7-én felterjesztett törvényjavaslatában az ország pénzügyi egyensúlyának megőrzését tartotta a legfontosabbnak - mivel a költségvetésen kívüli állapot miatt csökkenteni kellett az egyenes adóknál a késedelmi kamatok előirányzatát, továbbá az egyenes adóknál a behajtás szüneteltetéséből származó bevételek tételét -, ezért a kiadási oldalon több tervbe vett beruházás törlését javasolta.338 Az előterjesztés szerint a várható 1 084 106 422 korona kiadással szemben 1 084 347 474 korona bevétellel számolhatnak, így az államháztartás egyensúlya 241 052 korona többlettel biztosítható. A Pénzügyminisztérium fenti tervezetét a Pénzügyi Bizottság 1903. december 30-án az alábbiak szerint értékelte: „A törvényjavaslat tartalmára és formájára nézve megfelel a rendes költségvetési törvénynek. A rendkívüli körülmények okozták, hogy a kormány ezen javaslatot csak 1903. november hónapban mutatta be, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy az 1903. évre szóló zárszámadásnak törvényes alapjául szolgáljon.”339 A Pénzügyi Bizottság jóváhagyta a kormány előterjesztését, de az 1903. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a képviselőház csak 1904. március 23-án fogadta el.

335 MNLOL К 255-1903-3. t-1522. sz. Pénzügyminiszteri felirat az uralkodóhoz az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902. évi XXIV. te. hatályának ki- terjesztéséről szóló törvényjavaslatnak az országgyűlés elé terjesztése tárgyában. 1903. március 23.

336 MNL OL К 255-1903-3. t-3578. sz. Pénzügyminiszteri felterjesztés az uralkodóhoz az 1903. évi október végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvénytervezet tárgyában. 1903. augusztus 26.

337 MNL OL К 2-AXIV-2-76. sz. Törvényjavaslat az 1903. évi december hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról. 1903. november 7.

338 Képviselőházi Irományok, 1901-1905. XXIX. köt. 433. sz. Törvényjavaslat az 1903. évi költségvetésről. Lukács László pénzügyminiszter előterjesztése. 1903. november 27.

339 MNL OL К 2-AXIV-2-79. sz. A Pénzügyi Bizottság jelentése az 1903. évi állami költségvetésről szóló 433. számú törvényjavaslathoz. 1903. december 30.