Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Pénzügyminisztérium
Annak ellenére, hogy az 1903. évi költségvetés parlamenti elfogadására nem került sor, a Khuen-Héderváry kormánynak gondoskodnia kellett a következő év költségvetési javaslatának előkészítéséről. Ennek érdekében a pénzügyminiszter 1903. júlus 21-én kelt átiratában arra kérte a minisztériumokat, hogy ismertessék 1904. évi költségvetési javaslataikat.340 A Khuen-Héderváry kormány az állami kiadásokat az 1902. évi előirányzat keretei között igyekezett tartani, de - a belpolitikai krízis miatt - Lukács László nem tartotta valószínűnek, hogy a 1902. év alapján a tárcák által benyújtott számadatok az 1904. évi költségvetési előirányzatok tárgyalásához reális alapot biztosítanak. Állítását az alábbi példákkal indokolta: az állami adósságok kamatszükséglete hárommillió koronával fog emelkedni, az állami tisztviselők illetményének szabályozása 1,8 millió koronával, államvasúti hivatalnokok béremelése pedig hárommillió К többletkiadással jár, illetve a bevételek további csökkenésével is számolni kell.34’ A pénzügyminiszter a fentiek miatt a takarékos tervezés szigorú betartását kérte. A honvédelmi miniszter nagyon rövid időn belül, már július 25-én átküldte a tárca költségvetési tervezetét, amelyben 1518147 korona többletet igényelt. A Honvédelmi Minisztérium kérelmére Lukács László röviden így összegezte válaszát: „ezt az előirányzatot ez idő szerint érdemleges tárgyalás alá nem vehetem.”342 A később beérkező átiratokban szereplő - augusztus 21-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 4 065188, szeptember 20-án a Belügyminisztérium 8 483 970, szeptember 24-én a Kereskedelemügyi Minisztérium 4 932 639 korona - többletigényekre a pénzügyminiszter a fentiekkel megegyező válaszokat küldött.343 A reálisnál lényegesebben nagyobb költségigény következtében a pénzügyminiszter a társminisztériumoktól a kiadások mérséklésével a költségvetési előirányzatok átdolgozását, újbóli összeálk'tását kérte.344 Közös pénzügyek Az Osztrák-Magyar Monarchia 1903. évi közös kiadásairól a Széli kormány időszakában született megegyezés. A zárszámadás szerint 1903-ban a rendes kiadásokra 335,8 millió, a rendkívüli kiadásokra 60,1 millió koronát használtak fel.345 Mivel a határvám tiszta jövedelme meghaladta a 129 millió koronát, ezért a két államnak 266,2 millió korona közös költségen kellett megosztoznia. Az Osztrák-Magyar Monarchia közös költségeinek megosztásáról 1899. november 22-én tíz évre, 1909. év végéig szóló megállapodás született. Az egyetértés helyett a megegyezés kényszerével dolgozó bizottságok azzal indokolták döntésüket, hegy „a Monarchia tekintélye és hatalmi állása szempontjából a hozzájárulási aránynak hosszabb időre 340 MNL OL К148-1904-3. t-3157. sz. A pénzügyminiszter átirata minden minisztérium részére az állami költségvetési előirányzatok tárgyában. 1903. július 21.; 3142. sz. Lukács László pénzügyminiszter átirata a belügyminiszterhez az 1904. évi költségvetés tárgyában. 1903. július 21. 341 MNL OL К 148-1904-3. t-3142. sz Lukács László pénzügyminiszter átirata a belügyminiszterhez az 1904. évi költségvetés tárgyában. 1903. július 21. 342 MNL OL К 255-1903-3. t-3155. sz. A pénzügyminiszter válasza a honvédelmi miniszter 1903. július 18-án kelt átiratára. 1903. július 25. 343 MNL OL К 2551903-3. 0-3781. sz. A pénzügyminiszter átirata a társminisztériumok részére. 1903. október 12. 344 MNL OL К 148-1904-3. 0-3142. sz. Lukács László pénzügyminiszter átirata Khuen-Héderváry Károlyhoz, mint belügyminiszterhez. i903.október 19. 34j MNL OL К 26-1906-XII-2491. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1903. évi közös kiadásainak és bevételeinek elszámolása. Bécs, 1906. július 7.
