Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Pénzügyminisztérium
Költségvetés Lukács László a Széli kormány pénzügyminisztereként már az 1900. március 20-án tartott minisztertanácsi ülésre készített előterjesztésében vázolta az állami költségvetés csökkentésére vonatkozó nézeteit. Véleménye szerint „vannak tárcák, amelyeknek a múltban kedvezőbb viszonyok között bővebb dotációk voltak juttathatók, és amelyek ennél fogva, egyrészt redukciókat könnyen elviselhetnek, másrészt a kiadások fejlesztésének rövid időre való felfüggesztése által semmiféle komolyabb érdeket nem veszélyeztetünk.”33' A minisztériumok a felszólítás ellenére sem az 1901. sem az 1902. évi költség- vetés kidolgozása során nem kívánták mérsékelni igényeiket. Ebbe a sorba illeszkedtek azok az 1903. évre szóló minisztériumi javaslatok is, amelyek az 1902. évihez képest jelentős többletkiadásra vonatkoztak: Belügyminisztérium 1 630 000, a földművelésügyi tárca 3 990 000, a vallás- és közoktatásügyi 5 023 000, az igazságügyi 394 000, a honvédelmi 726 000 koronával kért többet az előző évihez képest.331 332 Csak a Kereskedelemügyi Minisztérium igényelt 528 ezer koronával kevesebbet, mert bevételei lényegesen meghaladták a korábban tervezettet. A minisztériumok által tervezett, közel 12 miihó korona kiadásnövekedéshez járult volna még az alábbi rovatokon jelentkező pluszköltség: a közös ügyekre 2 194 000, a hitelek törlesztésére 400 000, az udvartartás keretének növelésére kétmillió, a társországok szükségletének fedezésére egymillió korona. A fenti adatokra hivatkozva Lukács László arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy az 1903. évi állami költségvetés előkészítő munkálatait felfüggeszti, és a tervezeteket az illetékes minisztériumoknak átdolgozásra visszaküldi. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter utasításait figyelembe véve minden minisztérium az előző két év keretén belül maradva, főleg a beruházások tételeit csökkentve készítette el javaslatát.333 Az 1903. évi költségvetési előirányzatra vonatkozó előterjesztést a Széli kormány 1902. október 22-én nyújtotta be az országgyűlés képviselőházához. A költségvetési javaslat elkészítésekor már látni lehetett, hogy elfogadtatására nincs semmi remény az év végéig. Ezért a kormány egyidejűleg egy másik törvényjavaslatot is napirendre tűzött, amelynek törvényerőre emelésével - 1902. évi XXIV. törvény - megkapta a parlamenti felhatalmazást arra, hogy intézkedjen az 1903. év első négy hónapjában várható közterhekről és állami kiadásokról. Az 1903. február 17-én, a képviselőház pénzügyi bizottsága által elfogadott állami költségvetést334 a parlamentben uralkodó áldatlan állapotok miatt nem is tárgyalták. Ebben a helyzetben, 1903. március 30-án Széli Kálmán miniszterelnök egy újabb törvényjavaslattal már csak az 1902. évi XXIV. te. hatályának augusztus végéig történő meghosszabbítását kívánta elérni 331 MNL OL P 915-16. cs. Lukács László pénzügyminiszter jelentése Széli Kálmán miniszterelnök részére. Kizárólag sajátkezű felbontásra. 1902. 332 MNL OL P 915-16. cs. Lukács László pénzügyminiszter jelentése Széli Kálmán miniszterelnök részére. Kizárólag sajátkezű felbontásra. 1902. 333 Képviselőházi Irományok, 1901-1905. XXV. köt. 333. sz. Pénzügyi Bizottság jelentése a honvédelmi miniszter 1903. évi állami költségvetéséről. - A tervezet a Honvédelmi Minisztérium beruházásait éves szinten 450 ezer koronával javasolta csökkenteni. 334 Képviselőházi Irományok, 1901—1906. XXV. köt. 325. sz. A pénzügyi Bizottság jelentése az 1903. évi állami költségvetésről. 1903. február 17. Pénzügyminisztérium 102
