C. Tóth Norbert - Mikó Gábor: Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 55. (Budapest, 2017)

1426

96 1426. február 21. nap 8. napján (1426. okt. 6.) kimenve Zenthivan és Kwthaso birtokokra hallgassa meg a feleket és tekintse meg okleveleiket, majd inter easdem partes disponeret, ordinaret et arbitraretur, amelyet a felek kötelesek elfogadni, és ha valamelyik fél nem fogadná el, akkor talis pars contra partem alterum ipsum arbitrum acceptantem in viginti quinque marcarum denariorum convinceretur eo facto. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 95813. (Siráky cs.) - Az oklevél mára elpusztult és annak idején a hátlapról nem készült fényképfelvétel. 181 Febr. 21. Buda. Pálóci Mátyus országbíró emlékezetül adja, hogy Perényi Péter egykori országbíró előtt, amikor az 1422 pünkösdjének nyolcadán törvényszéket tartott, a zágrábi káptalan nevében és annak ügyvédvalló levelével megjelent János deák, és bemutatta Marcali Dénes szlavón bánnak az 1421. évi Mihály- napi nyolcados törvényszék huszadik napján kelt (1421. okt. 25.), a zágrábi ispánok pecsétjével megerősített peráttevő (transmissionalis) oklevelét (ZsO Vili. 1077. sz.), állítván, hogy László zágrábi kanonok és székesegyházi főesperes a mondott káptalan nevében és annak ügyvédvalló levelével, Marcali Dénes szlavón bán perhalasztólevele értelmében a mondott Mihály-napi oktáván megjelent, és a bán előtt felmutatta az említett Perényi Péter pervisszautaló (remissionalis) oklevelét - amely magában foglalta Szántói Lack Dávid egykori szlavón bánnak az 1419. évi György-napi nyolcad 20. napján (1419. máj. 20.) Zágrábban kiadott peráttevő parancsát a zágrábi káptalannak a Monoszlói Csupor Istvánnal szemben indított perében (ZsO VII. 480. sz.) állítván, hogy amikor Csakovci Miklós fia: Bereck királyi ember Gál csázmai éneklőkanonok jelenlétében 1421. febr. 22-én kiment Sziszek birtokra, és azt a szomszédok meg a határosok összehívása után el akarta határolni Csupor István és más monoszlói nemesek birtokrészeitől és iktatni akarta a zágrábi káptalan részére örök birtoklásra, akkor Ugrin monoszlói prédiális és Zpaky (dictus) Tamás monoszlói jobbágy Csupor István, néhai Monoszlói Pál bán fiai: Ákos, Demeter és György, valamint Miklós fia: Zsigmond és Tamás fia: Farkas nevében ellentmondtak a határolásnak, ezért megidézte őket a zágrábi káptalan ellenében 1421. márc. 5-re Dávid bán jelenléte elé. - Ebben az időpontban az alperesek közül csak Zsigmond jelent meg, aki azonban a többi alperes nevében nem kívánt válaszolni, így azokat a bán megbírságolta, az ügyet pedig az (1421. évi) György-napi nyolcadra halasztotta, előírván a többi alperes újbóli megidézését is. - Az 1421. évi György- napi nyolcadon a felperes zágrábi káptalan nevében László kanonok-főesperes jelent meg, és felmutatta a csázmai káptalan arra a nyolcadra szóló idézéséről szóló jelentését, amely szerint Belovári László fia: Miklós báni ember András csázmai kanonok jelenlétében megidézte Csupor Istvánt, Pál fiait és Farkast, mindegyiket saját birtokrészén, Verthlyn másnéven Szobocsina birtokon a zágrábi káptalan ellenében. Ezen oklevél felmutatása után kijelentette, hogy Pál bán fiai kiskorúak, ezért az ellentmondás okának meghatározását Istvántól, Zsigmondtól és Farkastól követelte. Erre azonban István, Zsigmond és Farkas ügyvédjei: Antal és Tamás deákok bemutatták a csázmai káptalan egy oklevelét, amely igazolta azt, hogy Pál gyermekei valóban kiskorúak, ám nélkülük a többi alperes az ügyben nem tartotta kötelesnek a válaszadást. A bán ekkor úgy döntött, hogy Pál bán fiait zárják ki a perből, és a másik három alperes legyen köteles perbe szállni. Ezzel azonban az alperesek nem elégedtek meg, és az ügy királyi kúriába való áttételét kérték felülvizsgálatra, ezért a pert a bán Keresztelő Szent János születése ünnepének (1421. jún. 24.) nyolcadára a királyi kúriába küldte át, meghagyva egyúttal, hogy az ott hozott döntést a Nagyboldogasszony ünnepe (1421. aug. 15.) utáni nyolcadra küldjék meg neki. - Perényi Péter országbíró Dávid bán ítéletét jogosnak találta, és az ügyet az (1422. évi) vízkereszti nyolcadról az (1422. évi) György-napi nyolcadra visszaküldte Dénes bán jelenléte elé. Ezen alkalommal a felperes zágrábi káptalan ügyvédje a bánt arra kérte, hogy Csupor István részéről szolgáltasson igazságot a káptalannak, ám István ügyvédje: Tamás deák úgy nyilatkozott, hogy Zs. Istvánt - és így Pál fiait is - azzal a keggyel ruházta fel, hogy azon birtokok ügyében, amelyek egykoron a hűtlenség vétkébe esett Monoszlói Csupor János birtokában voltak, majd Zs. kegyéből 1421. máj. 3-án, Visegrádon újadomány címén örökadományként Csupor Istvánhoz és Pál bán fiaihoz kerültek, megtiltott mindenféle pereskedést (ZsO VII. 1690. sz.), márpedig a vitatott terület ezen birtokokhoz tartozik. - Ezt követően Dénes bán az ügyet az alperes ügyvédjének kívánságára ismét átküldte Perényi Péter országbíró jelenléte elé az 1422. évi Márton-napi (nov. 11.) nyolcadra, meghagyván, hogy az ítéletet az (1423. évi) vízkereszti nyolcadra juttassák el hozzá (vö. ZsO VIII. 1077. sz.). - Az ügy tovább halasztódott, előbb Perényi Péter, majd Nánai Kompolt István országbírói hivatalviselése alatt, végül jelen 1426. évi vízkereszti nyolcadra jutott. E tárgyaláson a felperes zágrábi

Next

/
Oldalképek
Tartalom