Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
252 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek ÁÚO IX. 268.). Ez a megegyezés biztosan nem vonatkozik az itteni DPM-ra, hiszen ez a per jún. 25-re már lezárult. Ám Dénes és Farkas ellentétére adhat némi támpontot. Sajnos a kapornaki konvent kiadványa is keltezetlen, és az ott felbukkanó János apátról {frater ]. abbas et conventus de Copurnuk) csak annyit tudunk, hogy 1303-ban még ő volt az apát, 1308-ban azonban már nem (AOkl I. 459. sz.; AOkl II. 533. sz.), más forrásban nem bukkan fel. A párbajt elrendelő és erről oklevelet kibocsátó Héder nb. (Kőszegi) Henrik fia Jánosnak csak a magister címét és az apja nevét említi a konvent oklevele. A király és más magasabb hatóságok gyakran emlegették őt így, amikor más országos méltóságot nem viselt, főként az 1270-es években (1273: ÁÚO IX. 27.; 1279: CD V/2. 494., 593.) és III. András idején (1292: ÁÚO XII. 526., 530.; 1294: CD VI/1. 300-01.; 1295: ÁÚO V. 123., X. 185.; 1296: CD VI/2. 26., VII/2.196.; 1297: ÁÚO X. 252.; 1299: ÁÚO V. 205.). Saját maga csak ritkán nevezte így magát (pl. 1273. szept. 3-án, DL 86499.). 1300 végén címzetes nádori rangot kapott és ez a titulusában mindig szerepelt (Zsoldos: III. András hat nádora 10.). Tehát Farkas és Dénes azon kiegyezéssel végződő pere, amelyet a kapornaki konvent oklevelében említenek, mindenképpen az Árpád-korra esett, 1273 és 1300 közé. Nem lehetetlen, hogy az itteni DPM is közel volt ehhez időben, ám ez nem bizonyítható. Nem kizárt ugyanakkor az sem, hogy a felek itt is bevonták a perbe Héder nb. Jánost. Erre a jelen DPM-oklevél Sár(-vár) kelethelye utalna. Az igen ritka kelethely több más általa kiadott DPM-án is szerepel (128. és 244. sz. reg.), és emellett maga Héder nb. János előszeretettel keltezett ott nádorként 1287-1288-ban (RP 229, 231., 233. sz. reg., lásd még Érszegi: Sárvár 85-86.). A diplomát így feltételesen Héder nb. János oklevelének tudhatjuk be, amelyet valamikor 1308 tavaszán történő haláláig bezárólag adott ki, valószínűleg az Árpád-korban. Hogy éppen ekkor milyen méltóságot viselt, nem állapítható meg. 275: 1307. jún. 29. - Ákos nb. Ernye fia István nádor Az oklevéladó korábbi levele szerint finkei András fia Jakab pert indított a színe előtt Keresztelő Szent János vigíliáján [jún. 23.] csebi Demeter ellen, mert Dénes nevű fia az éjszaka csendjében elvitte Jakab jobbágyának egy szalonnáját, alkonyaikor Jakab egy lovát, és végül a borsodi curialis comes előtt a ser- viensének egy lovát ok nélkül elvetette, a serviensét pedig elfogatta, ezen elvett dolgokat pedig az apja házához vitte, egy telepest pedig átvitt magához. Demeter tagadta mindezeket, magát ártatlannak mondva. Az oklevéladó a feleket meghallgatva úgy döntött, hogy Demeter az oklevél kiadásának 22. napján [júl. 20.] az egri káptalan színe előtt tegyen esküt 32 másik nemessel együtt Jakab ellenében, majd az eskü nyolcadán [júl. 27.] a felek ismét jelenjenek meg a színe előtt a káptalan oklevelével. Eredeti fényképe: DL 96049. (Vay család, berkeszi 25.) Regesztája: AOkl II. 178., 184. sz. Az oklevél szövege: Damus pro memoria, quod in causa, qua Jacobus filius Andree de Fynke personaliter comparendo in vigilia beati Johannis baptiste iuxta continentiam priorum litterarum nostrarum movebat coram nobis contra Demetrium de Chieb personaliter astantem in figura iudicii egit in hunc modum, quod Dionisius filius ipsius sub noctis silentio lardonem iobagionis sui subtraxisset, et primo unum equum suum in crepusculo similiter subtraxisset, et tertio coram curiale comite de Borsod unum equum ipsius a serviente suo dictus Demetrius recipi fecisset sine causa et servientem eiusdem captivari, que
