Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 83 Miklós az oklevélben egy Sopron megyei birtokról rendelkezett. Azonban valószínűbb, hogy itt a Fejér megyei Bodajkról van szó (ÁMTF II. 351. - Györffy sem ide vette fel a kérdéses adatot, valószínűleg ő is Sopron megyéhez lokalizálta), mivel egyrészt Miklós egy héttel korábban, 1275. okt. 6-án Fehérvárott keltezett oklevelet (DF 272833.: „litterarum predicti comitis Nicolai iudicis curie domini regis Albe in octavis festi beati Mychaelis anno ab incarnatione Domini millesimo ducentesimo septuagesimo quinto"), másrészt az okt. 13-i oklevelében azt írta, hogy a bírói döntését „baronibus regni nobiscum in iudicio sedentibus" hozta meg (Urk Burg II. 79.). Nem valószínű, hogy az országbárók a Sopron megyei Bodajton lettek volna vele együtt, inkább Fehérvár környékéről lehet szó, ahol - mint láttuk - okt. 16-án maga a király is tartózkodott, és ahol okt. 6-án Miklós országbíró is jelen volt. Bodajk és Fehérvár kb. 15 km-re található egymástól, így nem elképzelhetetlen, hogy az országbíró ugyanazon a napon egyszerre adjon ki oklevelet „iuxta Boduht" és „iuxta Albam" ha a két település közötti területen tartózkodott más országbárókkal egyetemben. Tudjuk továbbá, hogy egy bizonyos „Miklós vajda, volt országbíró" (Nycolaus voyvoda quondam iudex curie domini regis) egy perét a hadoszlás 15. napjára (in quindenis residentie exercitus) halasztotta (HO VI. 217.). Miklós perhalasztása Mojs országbíró 1276. márc. 8-án kiadott oklevelének a tartalmi átírásában maradt fent, és úgy folytatódnak az események, hogy ennek (ti. a hadoszlásnak) a megtörténtével a felek meg is jelentek Mojs színe előtt. Mivel Mojs 1276 januárjától lett országbíró (Zsoldos: Archontológia 33.), ezért a hadoszlás 1275-1276 fordulóján történt, vagyis az említett Miklós országbíró Geregye nb. Miklóssal azonos (már csak azért is, mert ő volt az egyetlen olyan Miklós nevű országbíró ezidőtájt, aki erdélyi vajda is volt korábban). 1275-ben tehát tényleg volt egy hadbaszállás, amelyre október környékén gyülekezett a sereg, Fehérvár tájékán. Hogy ez a hadi esemény pontosan mi lehetett, nem tudjuk (1275 késő nyarán Mojs és Csák nb. Ugrin fegyveresen támadta meg a Fejér megyében tartózkodó királyt és kíséretét, akár ennek a megbosszulására is gyülekezhetett a had). A gyülekezésből aztán vagy nem lett hadjárat, vagy annyira jelentéktelen eredményt hozott, hogy nem maradt nyoma a forrásokban. Az oklevelet így 1275-re datálhatjuk, és a kiadót Miklós országbíróval azonosíthatjuk, amely teljesen egybevág Miklós egy másik, 1275 októberében kiadott oklevelével. 64: [1275.] okt. 16., Fehérvár mellett - IV. László Egyik részről Iván [János] fiai: András és Endre, Ipoch fiai: Jekminus és Egyed, és Zebugna fia Dénes, másik részről Péter comes az oklevéladó színe előtt a régóta vitás Csongva (Chungua) föld ügyében a következő egyezségről számoltak be. Péter a föld feléért, amelyet András és nevezett fivérei korábban tőle szereztek meg, amazoknak 35 márkát fizet a váci káptalan előtt dénárokban, egy márkát 10 pensa értékben (decem pensis pro marca concurrentibus). A fizetés három időpontban történjen, először Szent Miklós nyolcadán [dec. 13.], másodszor Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén [febr. 2.], végül böjtközép nyolcadán [1276. márc. 18.], azon feltétellel, hogy ha az első vagy második időpontot elmulasztaná, akkor bírsággal, ha a harmadikat, akkor kétszeres fizetéssel tartozzon. Ezen kívül... Péter a fizetést elhalaszthatja, továbbá a váci káptalan állítson ki minderről oklevelet. D. iuxta Albam fer. quarta prox, post quind. s. Michaelis archang. Átírta: váci káptalan 1276.: DL 98161. (Bírósági levéltárakból, Tabula provincialis, Acta post advocatos 24. 120.) Kiadása: HO VIII. 186-187. Regesztája: RA 2653. sz. A kiadásban 187. old. 2. sor: Dionisium helyett Dyonisium; 3. sor: constitutis helyett constitutos; 21. sor: Michaelis helyett Mychaelis. A kibocsátót az átíró káptalani oklevél nevezi meg (literas
