Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
84 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek memoriales Ladislai inditi regis Hungarie; ill. in ipsius domini regis literis suprascriptis vidimus contineri). A keltezésére ld. Borsa Iván érvelését: „Az átíró oklevél 1276-ban kelt, nyilván a harmadik részlet lefizetésével egyidőben vagy nem sokkal később. Ha a harmadik részlet 1276. Böjtközép nyolcadán volt esedékes, úgy az első részlet 1275. Miklós napján, tehát a jelen oklevél 1275. okt. 16-án kelt" (RA 2653. sz. reg. kommentárja). IV. László egy évvel korábbi kiadványa, amely V. István egy másik levelét erősítette meg, az itt felbukkanó Andrást és Endrét nem Iván, hanem János fiainak nevezte, csakúgy, mint az átírt István-oklevél (DL 40122., RA 2197. és 2474. sz.). Az itt átíró váci káptalan oklevelében is János szerepel. Bár a két név között ebben az időben volt „átjárás" (ld. a közismert Héder nb. Kőszegi János-Iván esetét), úgy tűnik, hogy a forrásokban a János neve a gyakoribb, és a királyi DMP-ban látható Iván az atipikus. 65: [1255-1294. (1275-1276.?)]. febr. 19., Buda - országbíró, alországbíró vagy budai alnádor? Apaj fia Apaj, akinek a nevében a serviense: Edémén jelent meg, böjtközépkor köteles választ adni az oklevéladó színe előtt Keled fiai: Fülöp mester, László és Gergely ellenében - akiknek a nevében Fábián comes jelent meg - és Ehellős ellenében, akinek a nevében a fia: Fülöp jelent meg. Ugyanezen a napon Apaj fizesse ki azokat a bírságokat, amelyeket Keled fiai és Ehellős követelhetnek. D. Bude quart, die quind. purificationis Sancte Marie. Eredeti DL 47756. (Múz. törzsanyag, Szalay) Kiadása: CD VIII/7. 369.; ÁÚO XII. 680. Wenzel kiadásában a 4. és 7. sor: Keled helyett mindkétszer KeladUl; 5. és 8. sor: Chelleum és Chelleus helyett Ehelleum és Ehelleus. A per talán összefügg a 60. sz. regesztával, amelyben egy aug. 8-án szintén Budán kelt oklevélben az itt is olvasható felek peréről van szó. Akár fennáll az összefüggés, akár nem, a keltezése az ugyanazon személyek miatt hasonló időkörben mozog (vö. még HH 166-167.266. sz.), de a kibocsátó - mint azt az ottani reg. kommentárjában jeleztük - biztosan nem azonos, hiszen különböző méretű pecsétfoltok találhatók a két oklevélen (az ittenin kb. 42 mm-es). Ha a jelzett másik regesztában valószínűsített kibocsátó, Geregye nb. Miklós országbíró azonosítása helyes, úgy időrendileg ezt az oklevelet 1275 februárjában Péc nb. Dénes és Hontpázmány nb. Tamás is kiadhatta (mellesleg Dénesnek a nádorként használt pecsétje biztosan nagyobb volt, kb. 60 mm., ld. DL 845. Tamás pecsétjét nem ismerjük). Ha az idézett DPM korábbi az itteninél, akkor ez 1276 februárjában kelt, és Mojs fia Mojs országbíró lenne a kibocsátó (mellesleg Mojs nádorként használt pecsétje is nagyobb az itteninél, ld. DL 801., 40105.). Ám ezek alországbíráihoz is köthetnénk az oklevelet, akiknek még a nevét sem ismerjük. Általánosságban itt is elmondható, ami a hivatkozott másik DPM esetében: mivel a korban több országbíró és a legtöbb alországbíró pecsétméretét nem ismerjük (a budai alnádorokról pedig jóformán semmit nem tudunk), ezért ennyi azonosság alapján nem lehet az oklevelet egyik személyhez sem kötni, és pontosabb keltezés hiányában nincs esély jobban leszűkíteni a kört. 66: [1262-1276.] aug. 3-9, Zólyom - a királyi udvar tagja? Az oklevéladó korábbi memoriális levele szerint per támadt Lak (Lók) föld ügyében Herrand mester, illetve a sági (de Saag) udvarnokok ispánja: Chentrig és más udvarnokok között, amely földet végül az oklevéladó Herrand kezén
