Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 39 216. jz.). Ezek alapján Kubinyi és a későbbi szakirodalom az 1250-es évek végét jelölte meg szóba jöhető időpontként. Móric azonban - tudomásunk szerint - az 1251 és 1259 között folyamatosan viselte e tiszteket (sőt, a nyitrai ispáni címet már 1246-tól) (Zsoldos: Archontológia 66.), így nincs semmi támpontunk, azon kívül, hogy az oklevelét az 1250-es évekre datáljuk. Az itteni kiadvány vsz. követi Móric levelét, de archaikus volta miatt leginkább ezt is az 1250-es évekre tehetjük (annyi megjegyzéssel, hogy az 1252. és az 1258. év kizárható, mert akkor az oklevél kelte, Lukács utáni péntek okt. 25-re esett, amely egyezik a Mindenszentek előtti péntekkel, amikorra az esküt elrendelte. Mivel nyilván nem az oklevél kibocsátási napjára rendelt esküt, hanem egy héttel későbbre, így ez a két év biztosan nem jöhet szóba). Azonban el kell ismerni, hogy a perről szóló oklevelek többsége datálatlan, és csak hiányosan lehet belőlük rekonstruálni a perfolyamot, így az egyes oklevelek relatív időrendisége nem állapítható meg egészen biztosan, vagyis elvileg akár valamivel későbbi kiadási év is elképzelhető. A perhez lásd még a 30. sz. reg. 11: [1246-1262.] máj. 23,-jún. 23., Fehérvár - ? Z[laudus] veszprémi püspök, apáti Andornik, Gergely, Péter, Kristóf és János, továbbá István a fivérével, ill. Bálint és Itemer pap köteles Keresztelő Szent János nyolcadán [júl. 1.] megjelenni az oklevéladó színe előtt káldi Marcell ellenében végső válaszadásra, a korábbi, pünkösd nyolcadán is fennálló helyzet fenntartásával. Eredeti DL 93990. (Festetics család) Az oklevél szövege: Datum pro memoria, quod in octavis Johannis baptiste venerabilis pater Z[laudus] episcopus Vesprimiensis, Gregorius, Petrus, Christoforus, Johannes et Andarnyk de Apaty, item Stephanus cum fratre suo, Valentinus et Itemer sacerdos contra Marcellum de Kaid tenentur peremptorie respondere statu priori, sicut debebant in octavis Pentecostes. Datum Albe, quinto die dictarum octavarum. Hátulján: Contra episcopum Vesprimiensem et alios. Egyetlen veszprémi püspököt ismerünk csak, akinek a neve „Z" betűvel kezdődött, Zlaudust, akinek az említése 1246-1262 közé keltezi az oklevelet (Zsoldos: Archontológia 100.). Tegyük hozzá: a DPM-stílus legkorábbi datálható levele 1252-ből való, ezért a keltezés alsó határát hipotetikusan kitolhatjuk az 1250-es évek legelejére, hacsak nem éppen a fennmaradt legkorábbi ilyen oklevéllel van dolgunk, de ennek elég kicsi az esélye. Az oklevél hátulján egy kb. 34 x 26-28 mm-es pajzs alakú pecsét foltja látható. Ez nem egyezik egyetlen ismert tisztviselő pecsétjével sem a megadott időkereten belül, de azt hozzá kell tenni, hogy az uralkodói dinasztia tagjain, és néhány nagybírón és főpapon kívül szinte senkinek nem ismerjük a pecsétjét ebből a korból. Az évkör szűkítésével kapcsolatban megjegyzendő, hogy az ilyesfajta perhalasztásokat általában 3-4 hétre előre adták, és ez alapján esetleg kizárhatóak azok az évek, ahol a keltezés (pünkösd nyolcadának ötödnapja) és a megadott határnap (júl. 1.) túl közel esett egymáshoz, és még 3 hét sem telt el a két időpont között. Ilyen évek az 1251, 1253-1254, 1256, 1259 és 1261. Kissé messze esett egymástól a két időpont 1252,1255 és 1258 esetén. 3 és 4 hét közötti távolságra volt egymástól a két határnap 1257-ben és 1262-ben, míg 1260-ban napra pontosan 4 hét választotta el a két időpontot. Mivel az okleveles formulák eleve nem arra utalnak, hogy itt a DPM-stílus egyik legelső példányával van dolgunk, valószínű, hogy az oklevél tényleg az 1250-60-as évek fordulóján kelt, leginkább a három mondott év (1257,1260,1262) valamelyikében.
