Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
320 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek Az oklevél szövege: Datum pro memoria, quod cum secundum continentiam litterarum nostrarum serviens Laurentii fratris Pous in octavis reversionis nostre de expeditione domini nostri regis contra Paulum fratrem Jule coram nobis comparere debuisset super causis in prioribus litteris nostris3 expressis, idem serviens Laurentii fratris Pous nec venit, nec aliquem pro se misit comparere, nec etiam magister Johannes Sclawus dominus dicti Laurentii equum statuit, quem assumpserat statuere coram nobis. Datum Dominico die post festum Omnium Sanctorum. Hátulján: Pro Paulo fratre Jule contra servientem Laurentii fratris Pous. a sor fölé beszúrva Az oklevél hátulján egy apró, kb. 12 mm-es pecsétfészekkel rendelkező gyűrűspecsét foltja látható. Az itt olvasható szereplőket nem sikerült azonosítani, így a kiadót sem állapíthatjuk meg. 360: [?] dec. 1-7, Szombathely - ? Zsédenyi (de Zeden) István comes köteles vízkereszt 15. napján [jan. 20.] tanúkat állítani a vasvári káptalan színe előtt a jobbágyai: zsédenyi Choma, Cunuz, Márton és mások nevében annak kapcsán, hogy csepregi (de Chepereg) Péter leányát ezen jobbágyok törvényesen jegyezték el István szolgájával: Lőrinccel, és hogy ők Péternek e téren semmilyen kárt nem okoznak. Ugyanezen a napon és helyen Péter is állítson tanúkat, hogy István felsorolt jobbágyai a leányát erőszakkal, és annak beleegyezése nélkül vitték el Lőrinchez, erőszakkal tartották ott, és mindeközben 2 márkányi kárt okoztak. A tanúk vallomását és jogállását a káptalan megpecsételve küldje vissza az oklevéladónak, miként a házassági ügyek esetén ez szokás, a felek pedig hamvazószerda nyolcadán térjenek visz- sza az oklevéladó színe elé, és mutassák be a káptalan oklevelét az események lefolyásáról. D. in Sabariafer. quint, post fest. s. Andrei apóst. Eredeti DL 47788. (Múz. törzsanyag, Neuhoffer) Kiadása: HOkl 176.; Urk Burg II. 336-337. Regesztája: Források Szombathely történetéhez 48. sz. A kiadások közül az Urk Burg közli helyesebben a szöveget, bár az oklevél igen rossz állapotban van (jelenleg restaurált). A kiadvány hátulja egyáltalán nem látható, a hártyaszalagon lévő pecsét viaszmaradványai olyan aprók, hogy semmilyen következtetés levonására nem alkalmasak. Mivel itt házassági ügyről (causa matrimonialis) van szó az oklevél megfogalmazása szerint is, amelyben hagyományosan az egyházi bíróságok voltak illetékesek, talán egy szombathelyi illetőségű egyházi személyt vagy intézményt érdemes keresnünk. A város már a 13. század óta püspöki mezővárosnak számított, így számba jöhet az éppen megforduló győri püspök, a területileg illetékes Repce- és Gyöngyös-melléki főesperes, esetleg a városban lévő Szűz Mária- templom vagy a város melletti Szent Márton-templom papi személyzete (ez utóbbiakról ld. Szombathely története 1.132-134., 171-172.). Szombathely a 13. sz. végén egy ideig a Kőszegiek kezén is volt. Zágorhidi Czigány Balázs egyenesen úgy vélte, hogy „egy a kiadó neve és pontos dátum nélküli, Szombathelyen kiállított bírói oklevélről is feltételezhető, hogy ... Kőszegi János
