Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)

Regeszták

Regeszták 261 A keltezés megállapításához a leleszi konvent 1307. nov. 26-i oklevele az irányadó, amely leírja, hogy István mesternek és fivéreinek esküt kell tennie 100 nemessel a konvent színe előtt, hogy nem követték el az itteni DPM-ban is leírt hatalmaskodásokat, ám a felek végül kiegyeztek, hogy Istvánék 1308 januárjában kártérítést fizetnek Miklósék számára. Ez alapján az itteni oklevélnek 1307. máj. 30-án kellett kelnie, hiszen egy 1307. ápr. 24-én megtörtént hatalmaskodásra is hivatkozik. Ebben az esetben viszont több ellentmondással is szembe kell nézni. Egyrészt, az itteni DPM Miklós és fivérei számára írta elő a tanúállítást, míg a leleszi konvent szerint az alpereseknek: Istvánnak és fivéreinek kellett esküt tennie. Ennél problémásabb a kronológiai ellentmondás: az 1307. ápr. 24-i károkozás mellett Istvánék „ugyanebben az évben Szent Domonkos hitvalló másnapján" (eodem anno in crastino beati Dominici confessoris) újra Miklósék házára törtek. Szent Domonkos ünnepe hagyományosan aug. 4-re esik, míg ez az oklevél máj. 30-án, tehát előtte kelt. A probléma felodható lenne azzal, hogy volt egy másik Domonkos-ünnep is (translatio Dominici) máj. 24-én, tehát a lehetséges kelet előtt, és talán kissé pontatlanul erre is utalhattak. Kérdés ez esetben, hogy mennyire életszerű, hogy egy máj. 25-én elkövetett hatalmaskodási ügy már máj. 30-án a bíró előtt legyen, a személyesen megjelenő al- és felperessel egyetemben. Mivel az 1307. évet ilyen sok probléma terheli (a konvent előtt más állított tanúkat, mint akinek itt elő lett írva, a Domonkos-ünnep pontatlan megfogalmazását kell feltételezni, továbbá igen feszített az időrend az utolsó hatalmaskodás elkövetése és az oklevél kiadása között), nem elképzelhetetlen az sem, hogy a diploma későbbi. Lehet, hogy a leleszi konventnél leírt januári fizetést Istvánék nem tartották be, és ezért Miklósék ismét egy bíró elé vitték az ügyet. Ezen feltételezés minden fentebb vázolt problémát megoldana, de újat is nyit: ha tényleg a megegyezés utáni, Miklós miért nem hivatkozott a konvent oklevelére, és a be nem tartott egyezségre, ill. a kilátásba helyezett büntetésre? Itt úgy tűnik, mintha teljesen az elejéről kezdődött volna a per, ráadásul a bizonyítási kötelezettség a vádakat megfogalmazó Miklósra esett. Erre egy lehetséges választ az oklevél kiadójának beazonosítása kínál. A kibocsátó viszonylag egyszerűen meghatározható: a kelethely és a feldúlt birtok is Ung megyébe esik, amely ekkortájt Aba Amadé örökös ispánsága volt. Az oklevél hátulján lévő pecsétfolt mérete (kb. 51 mm) pedig pontosan egyezik Amadé ekkor használt pecsétjének méretével, így a gönci tartományúr a DPM kiadója. Egy adat alapján pedig úgy tűnik, hogy a helmeciek (Jakó fiai) közel álltak Amadé nádorhoz, talán a familiárisai is voltak (AOkl II. 120. sz.: Amadé és Jakó fia András közösen tartottak több birtokot jogtalanul elfoglalva - úgy tűnik, hogy András itt Amadé megbízásából, vagy legalábbis támogatásával járt el). Amadé ezért lehetett a perújrafelvétel során „elnézőbb" az alperes Jakó-fiakkal szemben, a felperest kötelezve új bizonyításra. Az ellenségeskedés hosszú időn át folyt a helmeciek és a valkajaiak között (vö.: Czobor: Helmecziek 14-15.), de ezeket a vádpontokat más források már nem említik. Mivel Amadé 1308 májusának a végén a nem túl távoli Beregszászon tartózkodott (283. sz. reg.), és így ez is illik az 1308-as keltezéshez, a legvalószínűbbnek azt tarthatjuk, hogy ezt az oklevelet szintén ekkor adták ki, bár az 1307-es év sem zárható ki teljes biztonsággal. 285: [1302-1311. (1308.)], Gerény - Aba Amadé nádor Ungi (de Hungh) Batiz comes az oklevéladó fia: János mester oklevele értelmé­ben 7 napon keresztül várakozott az oklevéladó színe előtt János Lengyelor­szágból (de Polonia) a házába való visszatértének 15. napjától kezdve Konrád fia Tamás ellenében Tamás serviense: Mihály előállítása kapcsán, és egy kard bemutatása és megvitatása miatt (super ... expeditione ipsius gladii). A határnap elérkeztével Tamás nem jelent meg, a serviensét nem állította elő, és a serviense nem hozta el a kardot, ezért bírsággal tartoznak, ha nem tudják magukat ki­menteni. D. in Geren sept, die predict, quin den.

Next

/
Oldalképek
Tartalom