Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
232 Szó'cs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek 248870. A belső tartalom részletes elemzése: Ipolyi: Okmány-érdekességek 119-145.). Ipolyi az íráskép alapján 1290 körűire keltezte a kiadványt (vö. HH 124-125. 51. sz.). A keltezés helytálló lehet, mert az oklevél megfogalmazása szerint a falvak lerombolása „tempore comitis Demetrii filii Hunth" történt, amit leginkább úgy lehet értelmezni, hogy akkor került sor a pusztításra, amikor Hontpázmány nb. Hont fia Demeter a honti ispáni címet viselte, amelyre 1275-1278-ból van adatunk (Zsoldos: Archontológia 159.). A terminus post quem tehát 1279. A terminus ante quem 1303, mert ez év augusztusában az itt említett Simon fia File vaksága miatt odaadta Varsányt és más birtokait fivéreinek: Mihálynak és Martonosnak (AOkl I. 440. sz.). Ezek után File már nem lépne fel a birtokok lerombolása ügyében, ahogy itt olvasható, másrészt az 1303. évi osztozkodásban nem említették az itt felbukkanó negyedik testvért, Jakót - nyilván már nem élt akkor. Hogy ezen évkörön belül mikor kelt az oklevél, nem egyértelmű, de erősen valószínű, hogy inkább a Demeter honti ispánságát követő időszakhoz (vagyis az 1280-as évekhez) esett közelebb, és nem a századfordulóhoz. 248: 1303. márc. 9. - Aba Amadé (vagy bírósága) Artolf mester az oklevéladó színe előtt várakozott Mátyás apostolt követő vasárnaptól 7 napon keresztül perei (de Pere) Moyta fia Moys ellenében, aki nem jött és nem is küldött senkit, ezért az oklevéladó bírsággal sújtja, ha nem tudja magát kimenteni. D. sabato scilicet sept, die term. supr. a. D. 1303. Eredeti DL 60150. (Máriássy család levéltára, Vegyes iratok 10.) Kiadása: АО 1.56. Regesztája: Sedlák: Reg. Slov. 1.104. (lat.); AOkl 1.363. sz. Az oklevél hátulján lévő pecsétfolt „lelóg", és teljes nagysága nem állapítható meg bizonyosan, ám 40 mm-nél egyértelműen nagyobb volt. A per folytatásában a jászói konvent Aba Amadé nádor közreműködését említette (AOkl I. 486. sz., vö. 485. sz.), és a felek szűk egy évvel később szintén a nádor színe előtt egyeztek meg (Id. a 252-253. sz. reg.), ezért a kiadót nagy valószínűséggel azonosíthatjuk Aba Amadéval vagy vizsolyi bíróságával. A pecsétméret alapján inkább Amadéról lehet szó. Perei Mojta fia Mojs ebben az időben egyébként igen sokszor jelent meg Aba Amadé és bírósága okleveleiben (Id. RP 241., 317., 329. sz.; és 268., 300., 302., 306. reg.), és Artolf mester is felbukkant máskor (RP 317. sz.). Szintén ehhez a perhez tartozott egy majdnem szó szerint ugyanígy fogalmazó DPM-oklevél, amelyet szintén ugyanehhez a kiadóhoz köthetünk (251. sz. reg.). 249: 1303. szept. 26., Németi - Abaúj megye? Detre fia Benedek mester serviense: Tyma fia János az oklevéladó színe elé idézte Csirke (diet.) István mester serviensét: csanyi Tódor fia Andrást, aki a szolgája nevében jelent meg, és akkor az oklevéladó a felek akaratából Szent Mihály előtti szerdát [szept. 25.] jelölte meg az ügy befejezésére. A mondott szerdán András meg is jelent Amadé nádor kezessége miatt, ám Tyma fia János nem jött és nem is küldött senkit, András pedig reggeltől egészen másnapig várakozott, ezért az oklevéladó Jánost bírsággal sújtja, ha nem tudja magát kimenteni. Detre fia Benedek mester volt János kezese.
