Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 233 Eredeti Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Levéltár, Vegyes kis- gyűjtemény 2. (DF 282846.) Regesztája: AOkl I. 450. sz. Az oklevél szövege: Datum pro memoria, quod cum per Johannem filium Тута servientem magistri Benedicti filii Detricii Andreas filius Theodori de Chom serviens magistri Stephani dicti Chyrke in nostra presentia inventus et reimpeditus nomine servi sui extitisset, et utrique partium pro termino feriam quartam ante festum sancti Michaelis coram nobis comparendi assignassemus, volentibus et assumpmentibus hiisdem(!) partibus ad executionem ipsius cause, in ipsa feria quarta predictus Andreas, quem super fideiussione Omodei palatini statueramus, ipso sponte assumpmente comparuit coram nobis, ut debebat, prefatus autem Johannes filius Тута non venit, nec rediit, nec misit, pro [!] predictum Andreám legittime ipso die a mane usque diem crastinatum, quern diem ipsis partibus assignaveramus, expectatus, unde eundem Johannem filium Тута in iudicio decrevimus remanere, de quo si se non poterit rationabiliter excusare. Dicimus etiam, quod pro eodem Johanne filio Тута magister Benedictus filius Detricii extiterat fideiussor. Datum in Nympty, feria quinta ante festum sancti Michaelis, anno Domini M° CCC° tertio. Hátulján: Iudicialis pro Andreaa contra Johannem filium Туте. a előtte áthúzva: Johanne Az alperes Aba nb. Csirke Istvánnak volt a serviense, aki Abaúj megyében volt birtokos (vö. Karácsonyi: Magyar nemzetségek 65-66.). Az egyéb helynevek is a megyére utalnak. Az oklevél kiadója egy olyan bírói hatóság az Amadé-tartomány területén, amely nem Amadéval azonos, hiszen harmadik személyként hivatkoztak rá. Károly király, akinek Amadé akkor elismerte fennhatóságát, a Délvidéken tartózkodott ekkor (AOkl I. 446., 451. sz.), így őt mint lehetséges kibocsátót minden bizonnyal kizárhatjuk. Mivel az oklevél kelethelye, Németi, ebben az időben (igaz, nem kizárólagosan) megyegyűlések színhelyeként szolgált (ld. AMTF I. 124.; Csukovits: Sedriahelyek 381.), ezért felvethető, hogy itt a megyei hatóság kiadványáról van szó. Mindezt talán az is erősíti, hogy az alperest már másnapra elmarasztalták meg nem jelenés miatt, ami a rövidebb lefolyású megyegyűlésekre inkább jellemző, mint egy magasabb szintű bírói hatóságra, ahol általában egy hetes várakozás után, a terminus nyolcadán marasztalják csak el a meg nem jelent felet. Mivel az oklevél hátulján nem látható a zárópecsét, sem a foltja (vagy több kisebb pecsét foltjai), ezért a feltevést nem ellenőrizhetjük teljes bizonyossággal, ám a kelethely és a viszonylag hamar kiszabott bírság miatt leginkább megyei kiadványnak tarthatjuk. 250: 1303. okt. 8. - egri káptalan Megjelentek színe előtt egyik részről szalánci (de Zalanch) Péter fiai: Mihály comes és Péter, másik részről ugyanezek fivére: Lőrinc fia László a maga és apja nevében, és Amadé nádor gyűrűspecséttel megpecsételt oklevele [AOkl I. 460. sz.] alapján - amely szerint az összes öröklött birtokukon közös akarattal megosztoznak -, és a következő birtokosztályról számoltak be: Szalánc birtok a
