Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
206 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek Az oklevél szövege: Damus pro memoria, quod Nicolaus filius comitis Johannis de Barcha pro se, Elya et Henrico fratribus suis, Martino filio Весе, et Edus filio Moytha coram nobis personaliter comparendo asseruit, quod in causa, quam comes Johannes filius Seraphyly de Honoa in octavis medii Quadragesime contra ipsum fratres suos ас Весе et Endus predictos movebat coram nobis super facto terre seu possessionis comitis Micov filii Nicolay, quam habere dicitur in terra Barcha, per arbitrium proborum virorum fuisset inter ipsos ordinatum, et nos tamquam iudicem et pristaldum nostrum in ipsa compositione seu arbitrio assumpsissent placaturos, unde si ita est sicut dicit, ipsam placationem nostram et pristaldi nostri3 in eadem causa eisdem Nicolao et fratribus suis, Martino et Endus predictis ad petitionem magistri Omodey relaxavimus ad plenum, et eosdem super ipsa placatione reddimus expeditos. Datum Strigonii, quarto die quindenarum purificationis beate Virginis. Hátulján: Pro Nicolao et fratribus suis super placatione iudicis et pristaldi. a sor fölé beszúrva Az oklevélben említett Amadé mester biztosan Aba Amadéra vonatkozik, akinek a bírósága előtt az itt említett személyek gyakran megfordultak. A „mester" címe itt arra utal, hogy éppen nem viselte a nádori méltóságot, ám ekkor vagy korábban már királynéi tárnokmester volt (ez az egyetlen olyan világi rangja, amely a „magister" emlegetését indokolttá tette). Amadé tárnokmesteri címe 1291 októberében mutatható ki, ám 1291 végén már a nádori címet is viselte (Zsoldos: Archontológia 23., 69.). Nem elképzelhetetlen ugyanakkor, hogy bár júl. 10. és okt. 9. között Lukács viselte a királynéi tárnokmesteri címet, 1291 elején szintén Amadé volt e hivatalban, mert a Gyulafehérvárott kiadott királynéi tárnokmesteri oklevelét igen nagy valószínűséggel tehetjük 1291 februárjára (ld. Hegyi: Marosvásárhely első említése 186-187., ld. még 130. sz. reg.). Mivel 1291 legvégén Amadé már nádor volt, és felettébb valószínű, hogy a kibocsátó így nevezte volna 1292 februárjában, ezért ezt az oklevelet legvalószínűbben 1291-re keltezhetjük. Elvileg tehetjük későbbre is a keletet, feltéve, hogy az éppen nem viselt nádori cím miatt a kibocsátó ehhez a titulushoz nyúlt vissza, de azt hozzá kell tenni, hogy Amadét nem igazán nevezték „mesternek" a későbbiek folyamán, ez a címe „eltörpült" nádori és tartományúri hatalma mellett. Ha mégis későbbi, akkor olyan évek jöhetnek szóba, amikor februárban Amadé nem viselte a nádori címet, vagyis az 1294—1295., 1297. és az 1299. év. Az oklevél hátulján egy kb. 43-44 mm átmérőjű körpecsét foltja látható, amelynek a köriratából egy P betű biztosan kivehető, az előtte lévő betű bizonytalan. Hogy ezek alapján ki lehet az oklevél kiadója, nem állapítható meg teljes bizonyossággal, mindenesetre az esztergomi kelethely nagy valószínűséggel kizárja, hogy Amadé Abaúj megyei (vizsolyi) bíróságáról legyen szó. Annyit lehet csak tudni, hogy a felperes Szerafil fia János ezen kiadó előtt indította a pert. Tegyük hozzá: Hontpázmány nb. András fia Tamás, 1291-1293 közötti országbíró pecsétje pont ekkora méretű (vö. DL 73458. - körirata nem ismert). Az azonosítás elviekben nem kizárható (ebben az esetben az oklevél kelte csak 1291 lehet), bár igen nehéz elképzelni tőle olyan köriratot, amelyben szerepel a „P" betű (hacsak nem a nemzetségneve volt ráírva). Ezen kívül megemlíthető még, hogy az esztergomi káptalan kisebb pecsétje is pont ekkora, és az azon lévő P betű, ill. az előtte lévő A betű (a CAPITULI szóban) nagyjából megfeleltethető az itteni maradványoknak, külön a P betű mérete is azonos a káptalani pecséten és itt. Ráadásul az oklevél pont Esztergomban kelt. Ennek ellenére szinte kizárható, hogy a káptalan legyen a kiadó, mert egyrészt az intézmény okleveleiben nem teszik ki a kelethelyet, másrészt a dokumentum szövegezése teljes egészében egy bírói és nem hiteleshelyi hatóság tevékenységét tükrözi. Elviekben elképzelhető, hogy valaki (pl. az esztergomi prépost
