Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 183 hanem bemutatta a király kiadványát, amely szerint ezen János fia Mihálynak, aki Domonkos királyi tárnokmester serviense, az urával együtt a jelenlegi királyi hadseregben kell ott lennie, és ezért a 6 márka kifizetését bármiféle kettős büntetés terhe nélkül a hadoszlás 15. napjára halasszák el [RA 4056. sz.]. Az oklevéladó pedig engedelmeskedve a királyi parancsnak, a kifizetés napját büntetés terhe nélkül a hadoszlás 15. napjára halasztotta, minden más téren fenntartva a fizetést előíró korábbi levél érvényét. D. quart, die term, prenot. Eredeti DL 38823. (Vétel útján bekerült vegyes provenienciájú iratok 1903.1278.) Kiadása: ÁÚO V. 163-164. A kiadás szerint „kerek pecsétének maradványai mutatják, hogy e levél az egri káptalanban kelt". A hátoldalon ma már nincsenek viaszmaradványok, de a pecsétfolt mérete (41-42 mm) egyezik az egri káptalan DPM-oklevelein használt pecsétjének a méretével (Id. a 83. sz. reg. kommentárját). Mivel a fizetésre kötelezett János a Szabolcs megyei Egyekről származott, László pedig az Aba nemzetség tagja volt (Engel: Genealógia, Aba nem 4. Csobánka ága), így a helyszín is illik az egri káptalan vonzáskörzetéhez. Az itt említett Márton alországbíró Péc nb. Apor országbíró helyettese volt, és kimutathatóan 1293-1297 között viselte hivatalát, de mivel utolsó említése 1297. dec. 28-ra esik, és az Aport váltó új országbíró csak 1298 júliusa után bukkan fel először (Zsoldos: Archontológia 35-36.), ezért feltételesen kitolhatjuk működését 1298 elejéig is. Domonkos tárnokmester felbukkanása nem szűkíti le a kört az 1291-1302 közötti hivatali idejével (Zsoldos: Archontológia 64.). A fenti időszakból két évről feltételezhetünk egy májusban meginduló hadjáratot: 1296-ból és 1298-ból. Az 1298-as hadjárat Albert német király megsegítésére indult, és egy viszonylag kicsi, néhány száz fős magyar sereg vett benne részt, amely főként északkeletmagyarországi várnépekből állt. A sereg vezére Balassa nb. Demeter volt, és említenek ugyan a források egy bizonyos Domonkost egy kisebb sereg vezéreként, ám ő nem a tárnokmester Rátót nb. Domonkossal, hanem Csák nb. János fia Domonkossal azonosítható (Id. Pauler: Magyar nemzet története II. 452.; vő. Engel: Genealógia, Csák nem 4. Kisfaludi és Mihályi). Az 1296. évi hadjárat a Kőszegiek ellen irányult. Egy 1296. máj. 24-re tehető DPM már említést tett róla (180. sz. reg.; keltezésére ld. az RP 271-272. sz. regeszták utáni kommentárt). A Kőszegiek elleni hadjárat - amely valószínűleg III. András kezdeményezésére indult - májusban már biztosan tervbe volt véve, hiszen a király május végén már egy, a Kőszegiektől hozzá átállt nemest jutalmazott (vö. Zsoldos: III. András nádorai 321.). Ám kérdés, hogy már áprilisban is tervbe volt-e véve, hiszen ha itt egyeki Mihály már máj. 1-re megjelent az egri káptalan előtt egy ilyen tartalmú királyi oklevéllel, akkor a király minimum egy-másfél héttel korábban már tudta, hogy hadjáratot fog indítani. 1296. máj. 1-jén azonban Kőszegi Miklóst még nádorként említik (Zsoldos: Archontológia 24.), tehát a király látszólag még nem fordult ellene. A kérdés lehetséges megoldása a máj. 1-ji említő oklevélben van: az ugyanis nem a királyi kancellárián kelt, nem is a nádor saját kiadványa, hanem a zalai konvent levele, amely szerint Kőszegi Miklós nádor oklevele erre a napra (ti. máj. 1-re) írta elő a feleknek, hogy a konvent színe előtt fizessék ki egy föld eladásáért járó 25 márkát (Id. RP 270. sz.). Mivel a máj. 1. az előírt határnap volt, ezért Miklós nádor oklevele március végén, április első felében íródott. Bár a zalai konvent nem „volt" nádorként említette Miklóst (azaz vélhetően úgy tudta, hogy még mindig ő viseli a hivatalát), ez az adat önmagában nem árul el semmit a királyi udvarnak a Kőszegiekhez való viszonyából. A hadjáratban Albert (akkor még) osztrák herceg, III. András újdonsült apósa is segítséget nyújtott, mivel a magyar király 1296 februárjában vette el Albert leányát. A két uralkodó vélhetően már ekkor megegyezett egy késő tavasszal induló hadjáratban a Kőszegiek ellen, de hogy a família ne fogjon gyanút, Kőszegi Miklós 1296 februárjában megkezdhette azt a nádori ciklust, amely egy korábbi megállapodás szerint ekkor járt neki (vö. Zsoldos: III. András nádorai 321.), és március-április folyamán (esetleg május elejéig) hivatalban is maradhatott. A király azonban már április végén hozzákezdett egy Kőszegi-ellenes hadjárat szervezéséhez. Bár a fenti eszmefuttatás több ponton spekulatív, az
