Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
184 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek oklevelet mindenképpen kötni kell egy 1293-1298 közötti, májusban szerveződő hadjárathoz, és mivel az 1298. évi igen nagy biztonsággal kizárható, így csak az 1296-os év jöhet szóba a jelenlegi ismereteink alapján. 180: [1296.] máj. 24., Vizsoly - Aba Amadé ismeretlen albírája Az oklevéladó azt az ügyet, amelyben a színe előtt egyik részről Roland fiainak: Sándornak és Jánosnak, másik részről Jób mesternek pünkösd nyolcadán okleveleket kellene bemutatni, a királyi seregben való jelenlétük miatt a hadoszlás 15. napjára halasztja végső döntésre. D. in Wysl quint, die oct. Pentecostes. Eredeti DL 82905. (Zichy család, zsélyi 1. A. 9.) Kiadása: Zichy 1.121.; Regesztája: RP 272. sz. A datálásra és a kiadóra vonatkozó érveket ld. az RP 271. és 272. sz. reg. kommentárjában. A hátlapi pecsét köriratából a kiadás szerint (1871-ben) az A N A betűk látszódtak. Ebből ma már csak egy A vehető ki egyértelműen, és utána egy R(?). A pecsét a rajzolata és a betűk mérete alapján egyezik a 218. sz., szintén Vizsolyban kelt DPM pecsétmaradványaival, így vélhetően ugyanazon kiadóval van dolgunk. Ott egy R és utána talán I betű vehető ki a köriratból. Aba Amadé neve vagy valamelyik titulusa sehogyan sem azonosítható ezekkel a betűkkel, így az kizárható, hogy Amadé egy ismeretlen sigillumával lenne dolgunk. A kiadó nagy valószínűség szerint tehát egy közelebbről nem ismert, Vizsolyban székelő nádori albíró lehetett. 181: 1296. jún. 12. - egri káptalan Aűs-í Hescen fia Guke az Aűs föld általa bírt fele részét 3 márkáért zálogba adta perei (de Peree) Chendurnuk (-Chudurnok) fia Miklósnak Szent Barnabás ünnepétől [jún. 11.] egy évre azzal a feltétellel, hogy ha akkor nem tudná visszaváltani, akkor köteles lesz a földet Miklósnak átörökíteni. D. in crast. b. Barnabe ap. a. D. 1296. Eredeti DL 57069. (Danes család) Kiadása: HOkl 148. Regesztája: Abaffy-Dancs-Hanvay 29. 8. sz. Az oklevelet már a regeszta is az egri káptalan kiadványának tartotta a hátoldalon lévő pecsétfolt mérete alapján (42 mm.), vö. a 83. sz. reg. kommentárjával. Tegyük hozzá: a jászói konvent pecsétmérete is ugyanekkora volt, és az Abaúj megyei föld ezen hiteleshely vonzáskörzetébe is beletartozott, de mivel a Hanvay család kizárólag az egri káptalan színe előtt állíttatott ki okleveleket (ld. 1340-ig bezárólag Abaffy-Dancs-Hanvay 81-94. old. 7., 9., 10., 12., 15., 17., 21., 23-25., 28., 30., 34., 38., 40., 42. sz.), és a káptalan egyébként is kedvelte a DPM-stílust, míg a jászói konvent esetében csak feltételezhetjük ugyanezt, így a konventet - a pecsétméret és a vonzáskörzet azonossága ellenére - kizárhatjuk a lehetséges oklevéladók közül.
