Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
146 Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek Megfogalmazásából ítélve (residentie nostri exercitus) biztosan királyi oklevél. Borsa Iván az 1291. évi hadjárattal hozta összefüggésbe, ami köztörténeti adatok és a királyi itinerárium alapján kétségkívül helyes. 132: [1291.] aug. 21, Trautmannsdorf - (Mihály vasvári? Tódor fehérvári?) prépost Az oklevéladó előtt megjelent egervári (de Egerwar) Barnabás fia Kalmerius és fivérei: Merhard és Miklós, és e két fivér az oklevéladó káptalanjának színe előtt megerősítette, hogy Kalmerius érvényes módon oklevelet adhat és eljárhat Dobra (Dabra) várának ügyében eladás vagy csere kapcsán e káptalan előtt. D. in Austria prope Trothmanstroph in crast. s. regis Stephani. Eredeti DL 24446. (MKA, Neo-regestrata acta 6. 57.) Kiadása: Urk Burg II. 115. Az ügyvédvalló oklevél kiadója egy káptalan élén álló személy (prépost), mert kétszer is capitulo nostro megfogalmazással illette azt a hiteleshelyet, amely előtt Kalmerius eljárhat. Hogy nem maga a káptalan adta ki testületileg, az jól látható a kelethelyből, amely a tartományt, Ausztriát, és Trautmannsdorf városát jelölte meg. Ez, és a Szent István király ünnepe szerinti keltezés, továbbá az egész szöveg stílusa mindenképpen egy éppen külföldön tartózkodó magyar egyházi előkelőségre utal. A hátoldalon egy mandorla alakú pecsétfolt részlete látható, amelynek mérete az oklevél apró mérete miatt nem állapítható meg. Ilyen alakú pecsétet használtak kötelezően a főpapok, ám a prépostok esetében is előfordult (ld. pl. 1257: DL 68753.; 1277: 967.; 1303: DL 63628.). A Geregye nemzetség itt felbukkanó tagjai (Engel: Genealógia, Geregye nem 2. Egervári) leginkább Vas megyében voltak érdekeltek, ahol a kérdéses vár is feküdt, így a szóban forgó hiteleshely - már csak a területi közelség miatt is - a vasvári káptalan lehet. A jelen kiadványt a burgenlandi okmánytár indoklás nélkül 1278-ra keltezte, más oklevelekkel együtt, egy akkori hadjárathoz kötve azokat. Ezen oklevelek egy része indokoltan kapcsolható az 1278. évi hadjárathoz (ld. itt is a 76. sz. regesztát), ám a jelen DPM Ausztria déli részére mutat, és nem feltétlenül ezen hadjárat alatt kelt. Az ügy ellenben beilleszthető a Geregye nembeliek Dobra várát visszaszerezni kívánó perébe, és így legvalószínűbben 1291-re keltezhető. Az 1291. évi ausztriai hadjáratban részt vett Mihály vasvári prépost is (aki területi illetékessége folytán a leginkább szóba jöhetne), de a szintén jelen lévő fehérvári prépost sem kizárható, hiszen ő biztosan felkészült volt egy oklevél kiállítására. Az események rekonstrukciójára és az oklevél keltezésére ld. Zsoldos: Egervár, Dobra. 133: 1291(7). aug. 29., Buda - III. András Fulcus fia Mihály (Mykael) comes a maga és fiai: Simon, Tamás és Péter nevében, továbbá Lesták fia Miklós a maga és fiai nevében igazolta, hogy Fulcus fia Farkas (Farcasius) mester a Nógrád megyei (in comitatu Neugradiensi) Szécsény, Rimóc, Almás és Géc (Zycheen, Rymouch, Almas et Geych) birtokokat az ő beleegyezésükkel szerezte meg Pósa fia Pósától, továbbá szavatolják Farkast és hozzátartozóit ezen birtokokban. D. Bude tért. dieoctav. b. reg. Stephania. D. 1291. Átírta: III. András 1298. jan. 9. (RA 4167. sz.): DL 1491. (MKA, Neo-regestrata acta 669.27.) Kiadása: ÁÚO X. 35. Regesztája: RA 3806. sz.
