Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 147 A kibocsátót az átíró oklevél azonosítja (litteras nostras). A regesztát készítő Borsa Iván nem emelt kifogást az oklevél hitelével kapcsolatban, bár András itineráriumába nem igazán illik bele. A király aug. végén az osztrák hadjáratáról tartott hazafelé. Aug. 26-án kétszer is Pozsonyban keltezett, amíg a megbízottai Albert osztrák herceggel tető alá hozták a hamburgi békét, amit a két uralkodó aug. 28-án Pozsony közelében, a köpcsényi mezőn esküvel is megerősített (RA 3801- 3802. sz.; Zsoldos: III. András 173.). Ha András tehát 28-án Pozsony közelében volt, igen kicsi a valószínűsége, hogy másnap már Budán keltezzen oklevelet, még úgy is, hogy hajóval a Dunán a folyásiránnyal megegyezően haladva gyorsabban odaérhet, mint a szárazföldi úton (a Köpcsény- Buda távolság a Dunát követve kb. 200 km, légvonalban kb. 160 km). Az aug. 28-i találkozóról egyébként az osztrák forrás azt is írja, hogy estig tartó lakomázás követte a megegyezést, és este András Pozsony várába vonult vissza (vö. Pauler: Magyar nemzet története II. 432-433.). Bár az Osztrák Rímes Krónika nem a legmegbízhatóbb forrás, András ott leírt magatartása sokkal életszerűbb, mint hogy még aznap éjszaka elindulva azonnal Budára siessen, és a Rímes Krónika az események időpontjában sem tévedett nagyot, mint azt András pozsonyi oklevelei bizonyítják. Hogy a magyar király a békekötés után kényelmesebb tempóban vonult vissza az ország belsejébe, mutatja a szept. 7-i, esztergomi keltezésű diplomája (RA 3807. sz.). Ebben a sorban ez a budai kelethelyű oklevél mindenképpen „kakukktojás". A kiadványt III. András maga írta át, és a király saját okleveleit nyilván jól ismerő kancellárián semmi gyanúsat nem találtak rajta. így valószínűleg nem hamisítvánnyal van dolgunk, hanem vagy egy elírt keltezéssel, vagy a király nevében, ám távollétében kiadott levéllel. Mivel az itteni ügy nem privilegiális kiadvány vagy adománylevél, hanem egy egyszerű bevallás igazolása, ezért nem elképzelhetetlen, hogy András távollétében állították ki a budai kancellárián. 134: [1291.] szept. 16., Buda - III. András Az oklevéladó Szent György nyolcadára [máj. 1.] halasztotta azt a pert, amit Óvári Konrád folytatott a színe előtt Bakó (diet.) Miklós ellen a hadoszlás 15. napján Kopács birtok ügyében, hacsak időközben nem tudnak megállapodni. Miklós mester azt is vállalta, hogy ha nem egyeznek meg, akkor a mondott határnapra visszaadja Kopács birtokot minden haszonvételével és tartozékával, cserébe pedig Konrád elengedi Miklósnak az összes bírságot, amellyel elmarasztalták őt. Eredeti DL 38660. (Ismeretlen provenienciájú iratok) Az oklevél szövege: Damus pro memoria, quod causam, quam magister Corrardus de Owar contra magistrum Nicolaum dictum Boko movebat coram nobis in quindenis residentie exercitus super facto possessionis Kopach vocate ad octavas sancti Georgii duximus prorogandam, si medio tempore non poterint concordare, ita tamen, quod si usque ad ipsum terminum non possent concordare, extunc in ipsis octavis sancti Georgii eandem possessionem Kopach dictus magister Nicolaus cum omnibus utilitatibus et pertinentiis suis restituere assumpsit coram nobis, ita tamen, quod omnia iudicia, in quibus idem Nicolaus est convictus contra comitem Corrardum antedictum, eidem Nicolao relaxavit, si ipsa possessio per ipsum Nicolaum fuerit restituta. Datum Bude, dominica proxima post octavas nativitatis Virginis gloriose. Hátulján: Pro magistro Corrardo contra magistrum Nicolaum dictum Boko.
