Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 145 130: [1291.] febr. 9., Marosvásárhely - III. András Egyik részről György fia Péter, másik részről Zochud fia Martonos és Simon fia Mihály az oklevéladó színe előtt személyesen megjelenve bevallást tett, hogy azon perben, amelyet Péter az oklevéladó előtt indított Martonos és Mihály ellen károkozás és jogtiprás miatt, fogott bírák közbenjárásával úgy egyeztek meg, hogy a húsvétot követő csütörtökön [ápr. 26.] Martonos és Mihály 21 vele egyenrangú emberrel a mislyei (de Mysle) prépost és konvent színe előtt esküt tesz arról, hogy Péternek sem ők, sem servienseik nem okoztak 30 márka kárt. Ugyanezen a napon és helyen Péter is esküt tesz másodmagával, hogy nem az ő akaratából vagy beleegyezésével követtek el jogtalanságot Martonossal szemben a falujában. D. in Foro Siculorum in oct. purific. b. virg. Eredeti DL 99542. (Károlyi család nemzetségi levéltára, Pelejthey család Z 9.) Kiadása: HO VII. 318.; Károlyi I. 29-30. Az oklevelet részletesen elemzi Hegyi Géza, 1291-re keltezve (Hegyi: Marosvásárhely első említése). Mivel az ügymenet Aba Amadé bíróságának stílusát és területi vonzáskörzetét idézi, ezért mindenképpen egy olyan év jöhet csak számításba, amikor Amadé megfordult Erdélyben. Erre - mint arra Hegyi Géza is rámutatott - csak 1291-ből van forrásszerű példánk (DL 96038.; vö. Hegyi: Marosvásárhely első említése 187.), így a keltezés kétségkívül helyes. A kibocsátót Hegyi vagy a kézenfekvő módon következő Amadé királynéi tárnokmesterrel, vagy - az oklevél írásképe alapján - III. András királlyal azonosította (Hegyi: Marosvásárhely első említése 188.). A hátlapon lévő viaszmaradványok ábrája még a két lehetséges kibocsátó pecsétjének ismeretében is rekonstruálhatatlan, ám a pecsétfolt mérete egyértelműen nagyobb, mint Amadé akkor használt tárnokmesteri pajzs alakú tipáriuma (vö. DL 93909., DL 1191.), vagy a már szintén meglévő kerek pecsétje (ld. Körmendi: Aba nemzetség címerváltozatai 117. 1.2.1., vö. RP 252. sz. reg. kommentárját). Bár a pecsétfolt pontos mérete nem állapítható meg, a méret - és az íráskép - alapján mindenképpen a király jöhet számításba. Valószínű, hogy a felek, akik Amadé familiárisai voltak (ld. Hegyi: Marosvásárhely első említése 178-180.), még uruk előtt akarták megkezdeni a pert, ezért is követték erdélyi útján. Ám, mivel Amadé a király kíséretében utazott, ezért az ügyük végül a nagyobb tekintélyű bíró előtt kötött ki. Logikailag nagyobb az esélye annak, hogy Amadéban keressük a bírót, de a pecsétfolt mérete, bár pontosan nem mérhető, mégis egyértelműen kizárja személyét. Elvileg feltehetnénk azt is, hogy a királlyal ketten jegyezték az oklevelet, mint ahogy máskor is volt példa kettős kibocsátású DPM-oklevélre (4., 45., 156. sz. reg.), de teljesen egyértelmű nyoma nincs annak, hogy több pecsét is lett volna a diploma hátulján. 131: [1291.] jún. 21., Lórév - III. András Az oklevéladó azt a pert, amit a színe előtt egy korábbi oklevele értelmében a veszprémi (Wesprimiensis) püspök pünkösd nyolcada előtti szombaton [jún. 16.] folytatott G. városbíró (iudex), a 12 esküdt és a fehérvári polgárok (cives Albenses) ellen, a hadoszlás 22. napjára halasztotta. D. in Lurew fér, cjuint. post predict, oct. Eredeti Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Oklevelek, Litt. Mancae. 8. (DF 283095.) Kiadása, regesztája: RA 3728. sz.
