Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
136 Szőcs Tibor. Damus pro memoria-oklevelek ennyire egyértelmű, mert Szeveréd apja, András önállóan nem jelenik meg a forrásanyagban (vagy nem azonosítható a „káldi" jelző hiánya miatt), az alperesek pedig szintén ismeretlenek. Az itteni per ugyanakkor biztosan összefügg egy másik DPM-ban olvasható perrel, amely Péter és társai Szigfrid ellen indított keresetéről szól, amit itt is említenek az oklevél végén (a következő, 120. sz. reg.). A jelenlegi kiadványnak a hátulján egy kb. 40-42 mm-es pecsétfolt, ill. viaszmaradványok láthatók, amelyek a körirat egy részét ábrázolják, nem egyértelmű felirattal, talán - - ICE? - -, amely alországbírói pecsétet jelentene (a budai alnádori és a nádori albírói pecsét vélhetően kizárható a korponai kelethely miatt, hiszen az alnádorok inkább Budán vagy környékén kelteztek, míg a nádori albírók a mindenkori nádor székhelyén vagy tágabb territóriumán - ám olyan nádort nem ismerünk, akinek a Hont megyei Korpona lett volna a székhelye vagy territóriuma). A másik, ezzel összefüggő oklevél hátulján szintén kb. 41-42 mm- es a pecsétfolt, így a kiadójuk azonos. Az ottani budai kelethely szintén az alországbírói oklevél feltételezését erősíti. Ezen másik DPM-ban 6 fogott bírát említenek, ezek közül négy (Ják nb. Tamás fia Trisztán és Tamás, Ják nb. Lőrinc fia Csépán, és Miksa fia István) más forrásokban is felbukkan (Engel: Genealógia, Ják nem 2. Rába-balparti főág 3. tábla: Csuna ága; uo. Ják nem 3. Rába-jobbparti főág 2. tábla: Sitkéi; Miksa fia Istvánra Id. a 147. sz. reg.). Megjelenésük 1290-re viszi le azon DPM terminus ante quem)ét, mert Ják nb. Tamás fia Tamás abban az évben már nem élt (HO IV. 60.; ill. 128. sz. reg.; ezekben az oklevelekben Trisztán és a harmadik fivér: Mihály nevében is fellépnek nemzetségi birtoklási ügyben, de Tamást nem képviselik). A pecsétek átmérője, illetve a köriratot alulról és felülről övező kisebb és nagyobb átmérőjű körperemek közötti távolság egyébként egyezik István alországbíró (1280-1281) pecsétjével, bár a betűk már nem azonosíthatóak ennyire egyértelműen, mert István sigilluma is csak töredékesen maradt ránk (DL 76160.). Emellett míg István pecsétjének a két említett körpereme poncolt (vagyis egymás mellett lévő „pontokból" tevődik össze), addig az itteni pecsét körei vésettek (tehát összefüggő, kör alakú vonalat alkotnak), ezért a méret ellenére a két pecsét azonosítása elvethető. Ismerünk egy harmadik DPM-oklevelet, amelyet egy ismeretlen alországbíró adott ki Vasvárott 1259-1289 között (121. sz. reg.), és annak a pecsétfoltja is pont ugyanekkora nagyságú. Mivel a Hont megyei kelethely ellenére ennek az oklevélnek is Vas megyei vonatkozása van (Káld és Mester falvak ott találhatók), ezért feltételezhetjük, hogy a két kibocsátó azonos. Ez esetben a keltezési időt is leszűkíthetjük 1259-1289 közé. 120: [1250-es évek-1290. (1259-1289.)] szept. 1., Buda - ismeretlen alországbíró Az oklevéladó Szent Mihály nyolcadára [okt. 6.] halasztja mesteri Péter és János azon perét, amit Szent István nyolcadán [aug. 26.] káldi Szigfrid és serviensei: Marton és Iván ellen folytattak volna a színe előtt, hacsak időközben nem tudnak megegyezni Kisboldogasszonyt követő pénteken a vasvári káptalan előtt a következők döntőbíráskodásával: Péter és János részéről jáki Trisztán és fivére: Tamás, Lőrinc fia Csépán és Wyrunt fia Wyrunt, a másik részről Marcell fia Marcell, Miksa fia István, Pál fia Gothárd és Iván fia Ivánka. A döntőbíráskodást be nem tartó fél királyi bírságot fizessen a perkezdet előtt, és a felek hozzák viasszá a káptalan megegyezésről szóló oklevelét. Ezen kívül, hasonlóképpen Szigfrid ügyében is legyen döntőbíráskodás. Eredeti DL 104596. (Batthyány levéltár, Jelzet nélküli oklevelek) Az oklevél szövege: Damus pro memoria, quod causam, quam Petrus et Iohannes de Mester, qui personaliter astiterunt in octavis sancti regis contra Syfrid de Kaid, Mortun
