Szőcs Tibor: Damus pro memoria-oklevelek - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 54. (Budapest, 2017)
Regeszták
Regeszták 123 be (Zsoldos: Archontológia 47.), és szintén a territóriumán, Kőszegen keltezett (Urk Burg II. 195.), helyi ügyekben bíráskodva. így az oklevél legvalószínűbben 1282-1284 közötti, és egy budai országos nagybíró (a pecsétméret alapján leginkább az országbíró) a kiadója. 107: [1284.] nov. 16., Galgonca - Tűrje nb. Pósa fiai: Pósa és János Marcell körösi comes megfizetett az oklevéladónak öt és fél márkát, ebből 4 márkát ökrökben, másfél márkát egy lóval. Eredeti DL 93997. (Festetics család) Az oklevél szövege: Damus pro memoria, quod Marcellus comes Crisiensis ad quatuor marcas bovesa et ad unamb marcam et dimidiam equum, que simul computando faciunt quinque marcas et dimidiam, solvit nobis. Datum apud Golgoncha, sexto die beati Martini. Hátulján: Pro comite Marcello super solutione quinque marcarum et dimidie. a sor fölé írva, alatta áthúzva: pecudes b sor fölé beszúrva A csázmai káptalan 1284. nov. 23-i oklevelében bukkan fel Marcell körösi comes, aki az ura: Héder nb. Henrik fia János szlavón bán nevében adósságokat fizetett meg Tűrje nb. Pósa fiainak: Jánosnak és Pósának, akik a másik két fivérük, Miklós és Márk nevében is felléptek (CDCr VI. 506-507. A fivérekre ld.: Engel: Genealógia, Tűrje nem Szentgróti). Mivel Marcell nevű körösi ispánról más évből nem hallunk (vö. Zsoldos: Archontológia 165.), és az oklevelek napi keletje és tartalma is igen közel van egymáshoz, ezért ezt a DPM-t is 1284-re tehetjük. Ugyanezt a keltezést erősíti a csázmai káptalan 1284. nov. 17-i kiadványa is, amelyben ugyancsak Marcell körösi ispán lép fel az ura nevében, szintén Tűrje nb. Pósa fiaival szemben (CDCr VI. 505-506.). Ez a diploma egy nappal az itteni, galgoncai kiadású DPM után kelt. Galgonca pedig alig másfél km-re található Csázmától (ma: Cazma, Horváto.), így gyakorlatilag bizonyított, hogy 1284. nov. 15. környékén Marcell a közelben tartózkodott. A jelen oklevél hátulján lévő pecsétfolt(ok) elmosódott(ak), de mintha több pecsét foltja is ott lenne. Az egyik egy kb. 16 mm átmérőjű gyűrűspecsétnek tűnik, a másik egyértelműen nagyobb, talán 30 mm-es körpecsét. Mivel a datált és intitulált oklevelekben is Tűrje nb. Pósa fiaival szembeni kifizetésekről olvashatunk, talán itt is ők a kibocsátók, bár több érv is szól ezzel szemben is: a másik két alkalommal a káptalan igazolt, itt pedig nem, ill. ott kiemelték, hogy Marcell az ura: János bán nevében járt el, ő volt az igazi kifizető, itt pedig nem szóltak erről. Az apró pecsétek mégis valamilyen nagyobb titulust nem viselő magánszemélyekre utalnak, a négy Tűrje nb. fivér (Pósa, János, Miklós és Márk) közül pedig egyedül Pósa viselt tisztséget: zalai főesperes volt. Ez esetben övé lenne a 30 mm-es pecsét, míg a gyűrűspecsét a másik jelenlévő fivér: János sigilluma lenne. A négy fivér közül a másik kettő nem volt jelen a káptalani oklevelek szerint, így az ő pecsétjük hiányzik az oklevél hátuljáról. A különbségekre talán az lehet a magyarázat, hogy itt nem Kőszegi János bán, hanem tényleg Marcell külön adósságáról lehet szó, amit - kis értéke miatt is - csak egy magánúton, vélhetően Pósa főesperes által megírt levéllel igazoltak. Aztán került sor a bán adósságaira is, amelyet jóval nagyobb értéke miatt már a káptalan igazolt. Érdekes egyébként, hogy ez az oklevél a Festetics család levéltárában maradt fent. Emiatt igen valószínű, hogy Marcell körösi ispán azonos az ezen levéltár anyagában többször felbukkanó, és a Kőszegiek territóriumán élő káldi Marcell fia Marcellel, aki mellesleg Kőszegi János familiárisa is volt (vö.: Engel: Genealógia, Káldi [Sári, Marcellfalvi; Vas m.]; Bándi: Körmend a középkorban 28.).
