Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)

Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)

68

1360—1361. január 4.

hogy nevezett Pált nem ő ölte meg Clus városában jobbágya: Lőrinc fia: Mihály segítségével, közben a felek fogott bírák útján kiegyeztek egymással a bírói részen kívül fizetendő 29 márka vérdíjban. Ezt az összeget Mycola, jobbágya: Mihály nevében is, 22 naponként esedékes három részletben köteles kifizetni (részint dénárokban, részint becsűben), mégpedig első két alkalommal 10-10, [utoljára pedig 9] márkát törlesztve. Mycola arra is kötelezte magát, hogy ha az első részlet időpontját nem tartja be, bírságot fizet, a második elmulasztása esetén kétszeres büntetéssel tartozik, a harmadik elmulasztásával pedig az előzőleg kifizetett két részletet is elveszti.

Eredeti, nagyon rossz állapotban levő papíron, melynek első harmada elveszett, hátlapján három befuggesztett pecsét nyomával, Kemény cs malomfalvi It (DF 257794). □ Közlés: DocRomHist C, XI. 453^154 (román fordításban is).

87. 1360. Az erdélyi egyház káptalan előtt Szent Iván-i Péter kötelezi magát, hogy kezén levő atyai jószágaiból a nővérét: Toldalag-i Jakab feleségét: Klárát megillető leánynegyedet kiadja, és a Marus folyón közösen építendő malom helyét kijelöli, melyhez azonban sógora tartozik a fát biztosítani. (H. G.) (Testimoniales capituli ecclesiae Trans- silvanae super fassione Petri de Szent Iván, qua mediante sorori suae Clarae, Iacobi de Toldalag consorti, quartae puellaris competentiam e bonis suis paternis, de praesenti prae manibus suis habitis et tentis se extradaturum, ac unius molendini in fluvio Marus communi concursu et subsidio extruendi et aedificandi locum assignaturum ac pro aedificando molendino succursum se praestiturum assecuravit, Iacobo de Toldalag ad subministrationem materialium ligni obligato manente.)

Bejegyzés a Bodoni cs megsemmisült levéltárának XVIII. századi elenchusában, 355. sz. alatt, ENMLt, Mss.

*[1360-1410 körül] Ismeretlen erdélyi vajda oklevele a Demeter püspöki jobbágy elleni hatalmaskodás kapcsán Pál fia: László által letett esküről (DL 74425) helyesen [1408. március 27. után] kelt.

88. 1361. január [1. után] ([... p.] Strennarum) A Clusmunustra-i Szűz [Mária]-monos- tor konventje ifj. Wos (d) Miklós magister kérésére privilegiális alakban átírja Dyos birtokról szóló 1353. február 14-én (CDTrans III. 693. sz.), 1353. február 2-án (CDTrans III. 688. sz.), 1360. február 14-én (20. sz.), 1353. február 2-án (CDTrans III. 687. sz.), 1355. november 29-én (CDTrans III. 817. sz.), 1359. február 3-án (CDTrans III. 1057. sz.), 1360. január 16-án (14. sz.) és 1360. január 13-án (9. sz.) kelt pátens okleveleit. — Hátlapján XVI. századi kéz írásával: Ista littera omnia [!] sunt ad monasterium huius ecclesie beate Marie virginis per me, fratrem Iohannem custodem assignate de Dyos et alie quamplurime, anno domini 1530.

Eredeti, hártyán, fiiggőpecsétje a keltezés egy részével együtt kiszakadt és elveszett, DL 26980. — Tartalmi említés Járai Péter alvajda 1364. január 13. és március 6. között kelt oklevelében (245. sz.), DL 28069. □ Közlés: DocRomHist C, XII. 4-5 (román fordításban is). □ Regeszta: AOkm VII. 587.

89. 1361. január 4. (Zágrábié, f. II. p. Strennarum) [L] Lajos király Reche-i Balázs fia: Mihály királyi allovászmestemek (viceagazo) a maga és rokonai: Hector fia: János, vala