Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)

Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)

1370. július 10-július 21.

343

867. 1370. július 10. (f. IV. a. Margarete virg.) Az erdélyi egyház káptalana [I.] Lajos királyhoz. 1370. június 17-i parancsára (857. sz.) Imre karbeli pap (presbiter) július 5-én (f. VI. prox. preterita) elment a Balwanus várához tartozó Warolya faluba, és mivel Petew fia: Miklóst nem találta ott, helyettesének: Mihálynak magyarázta el a Gegus fia: János magister és testvérei érdekében kiadott királyi parancs tartalmát. Ő erre azt válaszolta, hogy ura nélkül ő nem felelhet rá, de továbbítja azt a várnagyhoz, és addig is eltiltja a várhoz tartozó népeket János magister és testvérei [vitás] birtokainak további használatától, de ők is tegyék ugyanezt jobbágyaikkal.

Eredeti, papíron, hátlapján befiiggesztett pecsét nyomával, Bethlen cs bethleni lt: DL 62727. □ Közlés: Ub II. 352-353. — DocRomHist C, XIII. 799-800 (román fordításban is).

868. 1370. július 10. (f. IV. a. Margarete virg.) A Clusmonustra-i Szűz Mária-monos- tor konventje bizonyítja, hogy kiküldötte: Miklós frater pap (presbiter) előtt Selymberg-i Gébül fia: Stephan comes felsége: Margarete asszony, aki néhai Omold leánya, március 19-én (f. III. a. Benedicti conf.) Selymberg-i házánál a Kysenyd felét kitevő birtokrészét saját és szülei lelki üdvének biztosítása végett örökre az erdélyi káptalannak ajándékozta.

Eredeti, hártyán, hátlapján befiiggesztett pecsét nyomával, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277392). — Tartalmi említés Lépes János erdélyi alvajda 1370. augusztus 8-i oklevelében (878. sz.), a kolozsmonostori konvent mlt-ban (DF 275188) és az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277393). □ Közlés: Ub II. 353-354. — DocRomHist C, XIII. 800-802 (román fordításban is). □ Regeszta: ErdKLt 190. sz.

869. 1370. július 17. (prope civitatem Zathmariensem, VII. d. f. V. p. quind. Nat. loh. bapt.) László opuliai (Opulie) herceg, nádor és kunok bírája bizonyítja, hogy Zathmar és Vgacha vármegye nemesei számára Zathmar város közelében július 11-én (f. V. p. quind. Nat. Ioh. bapt.) kezdett közgyűlésén Demeter erdélyi püspök ügyvédjének: Bemeknek kérésére, a két vármegye alispánjai, szolgabírái és esküdt ülnökei egyöntetűen vallották, hogy Zakói birtoknak Illés tulajdonában levő fele Zathmar vármegyéhez tartozik, és nem Zabolch vármegyéhez, amint ezt Illés állította.

Eredeti, papíron, hátlapján befiiggesztett pecsét nyomával és Huszti András által írt regesztával, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277395). □ Közlés: Szeredai: Series 110-111. — DocRomHist C, XIII. 803-804 (román fordításban is). □ Regeszta: ErdKLt 191. sz. (tévesen július 11-re keltezve).

870. 1370. július 21. (dom. a. Marie Magd.) Az erdélyi káptalan bizonyítja, hogy Ha- ranglab-i Pál fia: Mihály - fiai: Jakab és György nevében is - a király által gyakorolt kegynek megfelelően [Haranglab-i] Bezter fia: néhai Domokos leányának: Annának a leánynegyede fejében átengedte Galfolwa birtoknak a falu közepén átfolyó pataktól keletre eső felét, mely Bezter fia: Domokos része volt, hozzászámítva még jegyajándék címén öt telket, melyekre más jobbágyok módjára jobbágyok telepíthetők (computatis ad hoc quinque mansionibus, in quibus iobagiones iuxta morem aliorum iobagionum possent commorari), Domokosnak a Galfolwa-i hegyen levő szőlőjével és egyéb tartozékaival együtt, kivéve a malmokat és malomhelyeket, amelyekben az özvegy nem részesülhet. Ha Deesfolwa-t vagy akár csak egy részét Mihálynak, illetve fiainak sikerülne visszaszerezni, akkor abból is kiadja a leánynegyedet birtokban (cum possessionaria assignatione). Az