Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
344 1370. július 22.-július 24. özvegy a leánynegyede kiadásával kapcsolatos oklevelei átadására, Mihály pedig arra kötelezte magát, hogy a fenti egyezség bevállalására nagyobbik fiát: Jakabot is magával viszi a káptalan elé. Az egyezséget megszegő fél 50 márka bírságban maradjon. Ái az erdélyi káptalan 1372. augusztus 17-i oklevelében (1026. sz.), DL 29709. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 811-813 (román fordításban is). 871. 1370. július 22. (prope civitatem Zathmar, XXII. d. f. V. p. Nat. Ioh. bapt.) László Opulya-i herceg, nádor és kunok bírája által Zathmar és Vgacha vármegyék számára Zathmar város mellett július 11-én (f. V. p. Nat. Ioh. bapt.) tartott közgyűlésen Kallou-i László fia: Mihály magister - testvére: Vbul magister nevében is - előadta, hogy Miklós fia: Istvánnak, Bubeek (d) György magister Eteel-i és Perri-i officialisának a famulusai az [1368.] szeptember 8. körül (circa Nat. virg.) bizonyos Kallou-i jobbágya: Fábián fia: Péter 500 Ft értékű javait Zanthou és Ethel birtokok között, a nyílt úton erőszakkal elvették. Ennek egy részét István utóbb visszaadta, 150 Ft értékűt azonban magánál tartott, és ígérete ellenére sem adta vissza. A két vármegye alispánjai, a szolgabírák és esküdt ülnökök eskü alatt azt vallották, hogy István famulusai sok posztót és más holmit valóban elvettek Fábián fia: Pétertől, azonban ennek mennyiségét nem ismerik. Miklós fia: István megígérte, hogy Vbul magister és Mihály részére visszaadja, mindeddig azonban ezt nem tette meg. (K. A.) Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét töredékével, melynek körirata: +S MINVS LADISLAI DVCIS OPVLIE, Kállay cs lt: DL 52159. □ Regeszta: KálLt II. 1646. sz. — DocRomHist C, XIII. 813. 872. [1370.] július 24. (apud Montemflasconem, IX. Kai. Augusti, an. VIII.) [V.] Orbán pápa a Praga-i érsekhez, valamint a boroszlói (Vratislaviensis) és Craco-i püspökökhöz. Laczko moldvai román fejedelem (dux Moldaviensium partium seu nationis Wlachie) Melsac-i Nikolaus és Swidinicz-i Paul ferences szerzetesek révén értesítette, hogy ő és szakadár népe a minoriták prédikációinak hatására készek visszatérni a római egyházba. Kérésére Ceret nevű mezővárosát (oppidum) várossá (civitas) emeli és ott közvetlenül a Szentszéknek alárendelt katolikus püspökséget alapít. Utasítja azért a címzetteket, hogy vezényeljék le a fejedelem és a nép áttérését, majd az országot vegyék ki a Ruténiában (in Russie partibus) fekvő halicsi (Halecensis) szakadár püspökség joghatósága alól és nyilvánítsák Ceret egyházmegyéjévé (totam dictam terram seu ducatum Moldaviensem, in quantum ad prefatum ducem pertinet, eidem civitati pro diocesi assignetis). A városban vagy környékén egy alkalmas templomot szenteljenek székesegyházzá Szt. Péter vagy más szent tiszteletére, alapítsanak ott - belátásuk szerint - káptalant vagy konventet, és biztosítsák a főpap javadalmát. (H. G.) Eredeti regisztrumbejegyzés, Vatikáni lt, RegVat, vol. 250, föl. 129v 13lr. □ Közlés: Raynaldus XVI. 485. — Maior: Biserica 27-28. — CDHung IX/4. 246-248, IX/7. 295-297. — Laurian: Documente 28-31 (román fordításban). — Theiner: MonHung II. 99—101. — Hurmuzaki 1/2. 160-161. — Táutu: Fontes XI. 337—339. 873. [1370.] július 24. (apud Montemflasconem, IX. Kai. Augusti, an. VIII.) [V.] Orbán pápa a Praga-i érsekhez, valamint a boroszlói (Wratislaviensis) és Craco-i püspökökhöz. Miután értesült Laczko moldvai fejedelem (dux Moldaviensis) szándékáról, miszerint a
