Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1369. november 29,—december 20. 315 hiteleshely aligha állított volna ki privilegiális alakban olyan oklevelet, melynek tárgya ezt nem indokolja, szövegezése pedig (méltóságsor hiánya, címzés megléte, stb.) zárt oklevélre utal. (H. G.) Vö. még TTár 1908. 34- 35 (38. sz., Karácsonyi J.). □ Közlés: Ub II. 334—335. — DocRomHist C, XIII. 678-679 (román fordításban is). □ Regeszta: CDHung XI. 475. — Hurmuzaki 1/2. 149. 792. 1369. november 29. (in vig. Andree ap.) A Warad-i káptalan [L] Lajos királyhoz. A Clusmonostra-i apát: Ottó számára kiadott éves parancsa értelmében Zomordock-i László királyi ember, János karbeli pap, a Szt. Háromság-oltár igazgatója (rector), káptalani kiküldött jelenlétében, Dowoka [!], Torda és Clus vármegyékben lefolytatott vizsgálata során megállapította, hogy néhai Pagan (d) István magister famulusa: néhai Deme és testvérei: Gergely és Antal, néhai Tamás erdélyi vajda idejében, az apátság Canto [!], Mariateluke és Woene [!] nevű birtokai határában fekvő Tiburzteluke-t (Clus vm) hatalmasul elfoglalták, és oda, az előző apátok tiltakozása ellenére, jobbágyokat telepítettek. — Folytatólag, egykorú kéz Írásával tolipróba: Sol [?] sidus radium. Egykorú másolat Lackfi Imre erdélyi vajda 1369. november 11-i oklevelének (780. sz.) a hátlapján, DL 28718. □ Közlés: Ub II. 335-336. — DocRomHist C, XIII. 679-681 (román fordításban is). 793. 1369. december 14. (in Sancto Emerico, in quind. Andree ap.) János erdélyi al- vajda bizonyítja, hogy Ottó Clusmonustra-i apát előtte eltiltotta az összes szomszédot, de különösen az [erdélyi] püspököt, valamint a hozzátartozó Clusuar-i polgárokat és hos- peseket, továbbá Gyereu fiait Monustur, Baach, Kayantou, Egeres, Jegenye, Bagarteluk és Apathyda nevű birtokainak használatától. Eredeti, papíron, hátlapján befiiggesztett pecsét nyomával, DL 26866. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 681 (román fordításban is). 794. 1369. december 18. (Bude, f. III. p. Lucie virg.) [I.] Lajos király megtiltja a külföldi, főként lengyel és német (Poloni scilicet et Teotonici) posztókereskedőknek, hogy áruikat Erdélyben (in partibus Transsiluanis) az ország határán fekvő Brasso-n túl vigyék. Elrendeli, hogy portékájukat Brasso-ban - úgy amint ez Buda-n szokásos - végszámra (cum peciis integris) bocsássák áruba. E tilalom nem vonatkozik az országbeli és különösképpen nem a Cassa-i kereskedőkre. —A pecsét alatt. Relatio Georgii Zudor. Eredeti, hártyán, a szöveg alatt befiiggesztett titkospecsét nyomával, Brassó v lt, Privilegia, nr. 7. — Ai Zsig- mond király 1395. március 7-i oklevelében, uo., nr. 20 (DF 246824). □ Közlés: CDHung IX/4. 168-169. — Hurmuzaki 1/2. 146-147. — Ub II. 336. — DocRomHist C, XIII. 681-683 (román fordításban is). □ Regeszta: MTTár IV (1857). 148 (274. sz., Wenzel, G.). — Transilvania 5/1872. 55 (Moldovanu, $t.). 795. 1369. december 20. (in Wyssegrad, f. IV. a. Thome ap.) Imre erdélyi vajda és Zounuk-i ispán a Lelez-i egyház konventjéhez. Küldje ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Beseneu-i Miklós fiai: Péter és János, Tereche-i János fia: Tamás vagy Tereche-i Péter vajdai emberként idézze Zaruad-i László fiát: Miklóst a színe elé Mog-i Miklós fia: