Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)

Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)

274

1368. április 26—május 5.

681. 1368. április 26. (in Zazhalm, III. d. Georgii mart.) [I.] Lajos király István magis- temek, a székelyek ispánjának. Saard-i Sándor fiait: Lászlót, Miklóst, Bálintot, továbbá Gerka fiát: Jánost, Domokos fiait: Pált, Miklóst, Pétert, Istvánt és Sándor fiát: Sándort birtokaikkal együtt oltalmazza minden jogtalan támadással szemben, mivel különös védelmébe vette őket. — A szöveg alatt XVI. századi írással. Otalmazni poronchiola az feliwl meg irth nepeket Laios király mikor imanak ezer hamm zaz es niolcz esztendőben [!].

Eredeti, hártyán, hátlapján befuggesztett felségpecsét töredékével, ENMLt, Törzsgyűjtemény (DF 253662). □ Közlés: SzOkl I. 74. — DocRomHist C, XIII. 476 (román fordításban is). □ Regeszta: EMOkl 132. sz. — Ub II. 313.

682. 1368. április 27. (in villa Zazhalm, IV. d. Georgii mart.) [I.] Lajos király hűséges lovagjának: Chege-i Emench fia: János fia: Vas (d) Deseu magistemek és testvérének (fr. u.): Péternek, valamint unokaöccseinek (fr. p.): Miklós fiai: Istvánnak és Pálnak, illetve Tamás fia: Jánosnak, többi testvérük és rokonuk kizárásával, új adományt ad Mohol birtokra (Doboka vm), miután sokak nyilatkozatából meggyőződött arról, hogy azt hosszú idő óta békében birtokolták, mivel e birtokról szóló pátens oklevele Deseu testvére (fr. u): ugyanazon János fia: Miklós házából, ennek halála után, elveszett amíg Deseu Bulgáriában (in regno nostro Bulgarie) a királyi hadjáratban távol volt, és e birtokra vonatkozólag más hatékony jogbiztosítékkal nem rendelkeztek. — A szöveg élén és a pecsét alatt: Relatio magistri Stephani comitis Syculorum. — A szöveg alatt, a plicán: Perlecta et correcta. —Szélén, egykorú írással: Regestratum.

Eredeti, hártyán, hátlapján beffiggesztett felségpecsét nyomával, továbbá Huszti András kéziratos regesztájával és levéltári jelzetével, Wass cs lt (DF 252780). □ Közlés: §incai I. 509—510 (román fordításban). — DocRomHist C, XIII. 477-478 (román fordításban is). □ Regeszta: Hodor 728. — Ub II. 313. — WassLt 148. sz.

683. 1368. április 28. (in Rosumpergh, V. d. Georgii mart.) [L] Lajos király Miklós erdélyi vajdához vagy helyetteséhez. Az erdélyrészi nemesek közössége számára az ő parancsára legközelebb tartandó közgyűlésén tartson vizsgálatot annak megállapítására, hogy az Inokhaza-i népek poroszlók vagy vámépek-e (pristaldi seu homines castrenses), ahogyan azt udvari lovagja (aule nostre miles): Doboka-i László magister állítja, vagy pedig az ország többi nemesének módjára élnek ottan, amiként ők mondják.

Belefoglalva Lackfi Miklós erdélyi vajda 1368. június 10-i oklevelébe (693. sz.), ENMLt, Törzsgyűjtemény (DF 253663). □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 478 479 (román fordításban is). 0 Regeszta: EMOkl 133. sz.

684. 1368. április 28. (in villa Rosumpergen, V. d. Georgii mart.) [I.] Lajos király Do- boka-i János fia: László magister udvari lovag (aulae nostrae miles) kérésére megerősítve átírja titkospecsétje alatt kelt saját 1365. június 22-i fiúsító pátens oklevelét (378. sz.). (K. A.)

Ái a kolozsmonostori requisitorok 1723. október 16-i és 1728. március 7-i oklevelében, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73727, pag. 42-44 és DL 73726, pag. 128-130. A leírások szerint a pátens alakban kiállított, hártyára írt oklevél hátlapján a király nagyobbik pecsétje volt látható, felső szélére a Commissio domini regis, alsó szélére pedig a Lecta et correcta szavakat jegyezték.

685. 1368. május 5. (f. VI. p. Inv. s. cr.) A Warad-i káptalan bizonyítja, hogy Kusal-i Jakch magister a Zonuk vármegyei Kerezthur birtok miatt, melyet néhai Demeter fia: Pé-