Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)
Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)
1367. november 25.-december 10. 263 quodam loco idem Alardus metam antiquam fuisse dixisset, sed tamen ibi nulla meta apparuisset. Abinde transeundo quendam rivulum parvulum in eadem valle per spineta et fines terrarum arabilium incultarum transeundo [...] locum, in quo ipse Alardus metam antiquam fuisse dixisset, pervenissent, sed ibi nulla meta apparuisset. Deinde transeundo aquam predictam, de ipsa villa Huzyuteluk fluentem et asscendendo ad montem circa illam villam Rengenkerh in uno loco [...] Alardus tres metas antiquas, quarum una eidem ville Rengenkerh, alia ville Bozd et tertia possessioni sue Huzyuteluk distingere affirmasset, sed tamen ibi nulle mete vel etiam vestigia apparuissent. A felek között így vitásnak maradt területet négy ekealjnyira becsülték. Tartalmi ái Lackfi Imre erdélyi vajda 1369. november 11-i oklevelében (779. sz.), DL 30686. □ Regeszta: DocRomHist C, XIII. 437 (november 19-i hibás keltezéssel). 645. 1367. november 25. (in Sancto Emerico, in quind. Martini conf.) Péter erdélyi al- vajda bizonyítja, hogy november 18-án (in oct. Martini conf.) tartott ítélőszékén Otto Clusmonustra-i apát tiltakozott amiatt, hogy Domokos erdélyi püspök Zolumtelke-i jobbágyai az ő Bogartelke nevű birtokának három határjelét, melyek közül kettő tölgyfa alatt volt, lerontották. — Hátlapján, XV. századi kéz írásával. Bogartelk. Eredeti, papíron, hátlapján befuggesztett pecsét töredékével, a kolozsmonostori konvent mlt-ban (DF 275187). □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 437-438 (román fordításban is). □ Regeszta: KmLt 46. sz. 646. 1367. november 30. (Bude, in Andree ap.) Vilmos pécsi (Quinqueecclesiensis) püspök, [I.] Lajos király kápolnaispánja és titkos kancellárja, Beuldre (d) Mihály magister erdélyi és Lyppa-i sókamaraispán famulusának és királyi ügyvédvalló levéllel megbízott ügyvédjének: Domokos deák magistemek a kérésére, a Deeswar-i és Deesakna/Deersaka- na-i [!] hospesek védelmére kiváltságlevél formájában átírja Konth Miklós volt erdélyi vajda 1353. január 29-i pátens oklevelét (CDTrans III. 684. sz.). —Hátlapján, XV. századi kéz írásával. De commetaneitate Beche. Eredeti, hártyán, függőpecsétje elveszett, Dés v lt (DF 253314). □ Közlés: Ub II. 304. — DocRomHist C, XIII. 438—439 (román fordításban is). □ Regeszta: TörtLapok 1/1874. 411 (18. sz., K. Papp M.). *1367. december 2. I. Lajos király átíró privilégiuma (TelOkl I. 156-158; Ub II. 305- 306) helyesen 1367. január 2-án kelt (567. sz.). 647. 1367. december 10. (in villa Thapolcha, f. VI. p. Concept, virg.) [I.] Lajos király Miklós erdélyi vajdához vagy alvajdájához. Minthogy Chyfud-i Balázs fia: János özvegyét: Annát, aki Haranglab-i Boztur [!] fia: Domokos leánya, fiúsította, vezesse be apja összes erdélyrészi birtokába, s főként a Haranglab-on levő birtokrészébe, tekintet nélkül Galfalua-i Pál fia: Mihály esetleges tiltakozására, és abban mindenki háborgatásától védelmezze meg. Belefoglalva Járai Péter erdélyi alvajda 1368. január 20-i oklevelébe (656. sz.), DL 30698 és az erdélyi káptalan hiteleshelyi It, Protocolla, vol. XXIV, pag. 468^169. □ Közlés: DocRomHist C, XIII. 441M42 (román fordításban is). □ Regeszta: Turul 45/1927. 85 (28. sz., Holub J.). — ErdKáptJkv 34. sz.
