Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)

Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)

200 1366. június 7,—június 10. minden régi kiváltságukban, így a vámmentességre vonatkozóan is, amelyet [I.] Károly királytól nyertek el (vő. CDTrans II. 263. sz.), meg akarja őket tartani. (K. A.) Ái Zsigmond király 1404. augusztus 6-i oklevélében, Kolozsvár v lt, Privilegia, fase. T, nr. 22 (DF 281150). □ Közlés: Ub III. 326-327. — DocRomHist C, XIII. 138-139 (román fordításban is). 479. 1366. június 7. (in Biztriccia Transilvanie [!], dom. p. Corp. Chr.) [I.] Lajos ki­rály Budin városában lakó bolgár hívének: Primichwr (d) Györgynek megígéri, hogy amint Bulgáriába megy, a városon belüli és azon kívüli jogaiban és örökségében meg­erősíti hűséges bárója: Dénes erdélyi vajda, Budin város és a hozzá tartozó kerület (districtus) kapitányának tájékoztatása alapján. Eredetije 1898-ban a Batthyány cs körmendi lt-ban volt (Mise. Heimiana, nr. 200), jelenleg nem fellelhető. □ Közlés: TTár 1898. 361-362 (Thallóczy L.). — Gjuzelev 161. □ Regeszta: DocRomHist C, XIII. 141. Q] 480. 1366. június 10. (Bistricii, VII. d. Corp. Chr.) Tumels Ubald bíró, Hennel Kaspar, Frank-i Simon és Revel-i Peter és más Bistricia-i esküdt polgárok [I.] Lajos király paran­csára a petresi (de villa Sancti Petri) románok (Blaccos) és a Bistricia-i falvak kerületében (in circulo villarum de Bistricia), Husalseifen prédiumon megszállt jövevény németek (Teutones) közötti vitában ítéletet hoznak. A németek azt panaszolták, hogy a petresi ro­mánok nem engedik, hogy erdejükből falujuk építéséhez való fenyőfát hozzanak. A petresi románok viszont azt állították, hogy területüket több mint ezer éve bírják, és nem tűrhetik, hogy birtokukat, a tölgyerdőkkel és rétekkel együtt, feldúlják és azt a németek prédiumához csatolják. Azt is elmondták, hogy a németek a falujukat nem Solna falu mel­lé akarják telepíteni, ahol régebben is volt, és ahova a romok alapján köztudomásúan len­nie kell, hanem az ő falujuk szomszédságába. Mindezért úgy ítéltek, hogy a hunok bejö­vetele idejében meglévő és ezek fejedelmei által is jóváhagyott határok maradjanak meg, az erdő maradjon a románok falujának, ha pedig a németek nem lehetnek meg erdő hasz­nálata nélkül, húzódjanak Valtera prédium mellé, és ott alapítsák meg falujukat. A néme­tek azt nyilatkozták, hogy beérik Husalseifen prédiummal, az erdő nélkül, de kérték, hogy falujukat a románok faluja mellé telepíthessék, mert ahol a falu régebben volt, alkalmat­lan malom, templom és egyéb épületek építésére, továbbá mert oda könnyebben tudnak az erdőből tölgyfát és bükkfát hozni. Az esküdt polgárok a lefolytatott vizsgálat során ar­ra jutottak, hogy a németek által kiválasztott hely valóban alkalmasabb falu telepítésére, de a románok is beleegyeztek, hogy Petres nevű falujuk mellé telepítsék falujukat a né­metek, és ennek megépítéséhez hat éven keresztül hordhassanak fenyőfát az erdőből. Az esküdt polgárok a besztercei ispán (hominem comitum Bistrici) által elvett erdő vissza­szolgáltatásáról bizonyságlevelet állítanak ki erdejük feletti birtokjoguk megerősítésére. — A vitás erdő határainak leírása: Silvam alpestrem inter dorsum montis Ripam, in cuius culmine rupes faciem praecipitii in vallem Zevdal vulgo Kusma vertens existit, mutamque vallis istius meridionalem supplent et inter aliud dorsum montis supra villam Blaccorum existentis Reglitza dictam incipientem hinque inter superiorem dicti montis

Next

/
Oldalképek
Tartalom