Erdélyi okmánytár 4. (1360-1371) - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 53. (Budapest, 2014)

Oklevélkivonatok (1-1046. sz.)

Újbóli bemutatás esetén az oklevelet mostani nagypecsétje alatt, privilegiális alakban is kibocsátja. (H. G.)

Ái I. Lajos király 1368. április 28-i oklevelében (684. sz.), Teleki cs mvhelyi lt: DL 73726, pag. 128-129 és 73727, pag. 43-44. A leírás szerint az oklevél pátens alakban, a király titkospecsétje alatt volt kiállítva.

1365. június 22.-június 29. 165

379. 1365. június 22. (in quind. Trinitatis) [I.] Lajos király elrendeli, hogy az igazság kiderítése után Lapus földet adják vissza Almakerek-i Gegus fia: János magistemek, melyet panasza szerint a Walthyd/Waldhyd-i és Kapus-i királyi szászok (Saxones) jogtalanul foglaltak el tőle.

Tartalmi ái Lackíi Dénes erdélyi vajda 1365. június 29-i oklevelében (380. sz.), DL 5403 és 5409. □ Közlés: Ub II. 224. — DocRomHist C, XII. 430, 431 (román fordításban is).

380. 1365. június 29. (in regno Bulgarie, prope civitatem Bodonyensem, Vili. d. quind. Trinitatis) Dénes erdélyi vajda és Zonuk-i ispán alvajdájához: Péterhez. Miután a Bul- garia-i Bodon város mellett táborozó királyi hadban Almakerek-i Gegus fia: János magister felmutatta előtte [I.] Lajos király 1365. június 22-i parancsát (379. sz.), de az ott szintén jelenlevő [Walthyd-i és Kapus-i] szászok (Saxones) azt állították, hogy Lapus föld jogos birtoklására vonatkozóan oklevelekkel rendelkeznek, augusztus 1-jére (in oct. Iacobi ap.) a feleket idézze meg Zentemeryh faluba, vizsgálja meg irataikat, és Laapus földjét, ha a szászokat illetné, tartsa meg a király birtokában, de ha azt a szászok tényleg János magistertől foglalták volna el, iktassa őt vissza tulajdonába. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Dilecto sibi Petro vicewoyuode suo Transiluano, pro magistro Iohanne filio Gegus de Almakerek, preceptoria, in octavis festi beati Iacobi coram vobis exhibenda. — A pecsét alatt'. Relatio Petri vicewoyuode.

Eredeti, papíron, zárópecsét töredékével, DL 5403. — Tartalmi ái Járai Péter erdélyi alvajda 1365. augusztus 8-i oklevelében (387. sz.), DL 5409. □ Közlés: Ub II. 224-225. — DocRomHist C, XII. 43 0—432 (román fordításban is). □ Regeszta: $incai I. 506.

Q] 381. 1365. [június 29. körül] (in regno Bulgarie, prope civitatem Bodiniensem, in presenti exercitu domini regis habito) Dénes erdélyi vajda és Zonuk-i ispán alvajdájához: Péterhez. Benedek magistert, kit a király az erdélyrészi, előbb besenyők (Byssenis) által lakott, de nagyon elpusztult Lazarfalwa (in cttu Albensi) határjárására kiküldött, és akit ő Szentimrén (in Sancto Emerico) éppen nem sürgős ügyekben magánál tart, rögtön bocsássa el Lazarfalwa-ra.

Eredetije 1836-ban állítólag a Magyar Kamarai Archívumban volt Budán, ott azonban ma nem található. — XIX. századi másolata Kemény József (1795-1855) kéziratos gyűjteményében (DiplTr II. 78), aki állítólag Horvát István (1784-1846) közvetítésével ismerte a szöveget. Az eredeti hiánya, a képtelen tartalom és az újkori nyelvezet alapján az oklevél kétségtelenül hamisítványnak minősítendő, melyet minden jel szerint Kemény szerkesztett Lackíi Dénes 1365. június 29-i hiteles parancslevele (380. sz.) felhasználásával, a besenyők székelyföldi jelenlétének bizonyítására - vö. Györfíy: Keleti elemek 166. (H. G.) □ Közlés: Lázár: Lázár 10. — SzOkl I. 68-69. — Hurmuzaki 1/2. 98. — DocRomHist C, XII. 432—433 (román fordításban is).