Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)
1425
1425. július 5. 307 nyolcadán mutassák be előtte a királyi kúriában. A jelzett időpontban Anna asszony - akinek a jelenléte nélkül az oklevelek bemutatására nem kerülhetett sor - nem jelent meg és nem is küldött senkit, ezért három márka bírságban marasztalta el és megidéztette a nyitrai káptalannal az oklevelek bemutatására és a bírság megfizetésére György-nap nyolcadára színe elé. - A jelen nyolcadon a felperes képviseletében a sági konvent ügyvédvalló levelével megjelent a felperes testvére: Demyend-i Lőrinc fia: János, és bemutatta a nyitrai káptalannak az idézés megtörténtéről szóló jelentését (417), továbbá a felperes jogainak biztosítására bemutatta a nádor 1420. jún. 19-én, Budán pátens formában kiállított ítéletlevelét,1 amely többek között Zs. 1418. okt. 4-i, Augsburgban titkospecsétje alatt kiállított adománylevelét (ZsO VI. 2391. sz.) tartalmazta, majd kérte az alperesek okleveleinek bemutatását. Az alpereseket a nyitrai káptalan ügyvédvalló oklevelével képviselő Barnoch-i János két oklevelet terjesztett elő: 1) a nádor előbbi ítéletlevelének másik példányát (ZsO VII. 1856. sz.).2 - 2) A nyitrai káptalan 1420. júl. 20-án privilegi- ális formában kelt oklevelét,3 amely szerint 1420. júl. 13-án Zala-i István mester nádori és Mihály pap káptalani ember Beseneu István leányait Romanfalva birtokba örök jogon beiktatták. Ezután a felek ítéletet kértek. Minthogy ő annak idején a felperes által bemutatott adománylevéllel szemben az akkor megjelölt okokból a birtokot az alpereseknek ítélte meg, most ráadásul a felperes kijelentette, hogy Zs. említett adománylevelén kívül egyebet nem tud felhozni igényének alátámasztására, Romanfalva birtokot véglegesen az alperesek kezén hagyja, a felperesnek pedig örök hallgatást parancsol. Hártyán, a szöveg éléről az N iniciálé elmaradt, függőpecsétje elveszett. DL 43640. (Múz. törzsanyag, Nagy Imre-gyüjt.) 1 Ez a példány nyilván ugyanazt a szöveget tartalmazta, amit az alperesek alább a saját igazuk alátámasztására mutattak be. 2 A ZsO VII. 1856. sz. regeszta szövege egyszerűsített és pontatlan: nem tartalmazza a felperesek nevét, a ZsO VI. 2391. sz. bemutatását hibásan erre a tárgyalásra érti és a benne átírt ZsO V. 438. sz. regeszta szövege is hibás, ezért az elejét újraközöljük: 1420. jún. 19. Garai Miklós nádor ítéletlevele. György-nap nyolcadán (máj. 1.) személyesen megjelentek előtte Galantha-i Beseneu (dictus) Pál fiai: Péter és Jakab iuxta continentiam literarum nostrarum priorum Demyend-i Miklós fia: Péter, Benedek fia: László és Lőrinc fia: János ellenében, és bemutatták Zs. 1415. ápr. 1-jén kelt oklevelét (ZsO V. 438. sz. [ebben a panaszosok neve helyesen: Galantha-i Beseneu /dictus/ Pál fiai: Péter, Jakab, István és Pál. Kimaradt továbbá, hogy a panaszosok az új tárgyalást a nádor előtt kezdeményezhetik]). Ipsis itaque litteris gratiosis presentatis cum nos per ipsas partes pro decisione dicte cause eorum iuxta litteralia coram nobis exhibere petivissemus, ibidem Iohannes de Barnach pro nobilibus dominabus Anna et Dorothea nominatis filiabus prefati Stephani filii Pauli Beseneu, sua videlicet et Iacobo de Bychke consentibus cum procuratoriis litteris dicti (Nitriensis) capituli exsurgens allegasset eo modo, quomodo licet prefati Petrus et Iacohus filii Pauli Beseneu ratione antedicte possessionis Romanfalua cum prescriptis nobilibus de Demyend litigarent, tamen ipsa possessio Romanfalua ipsas filias prefati Stephani concerneret, que dictis Petro et Iacobo in nullo pertineret, quare eedem domine se presenti cause intromitterent. Hiis itaque auditis et preceptis prefatis Petro et Iacobo ad nostram iuridicam requisitionem prescriptam allegationem antedicti Iohannis de Barnoch nominibus dictarum dominarum factam suo modo existere recitantibus et ea ratione ipsis Petro et Iacobo de presenti lite abmissis easdem dominas in eandem lite intromittendis prefatus Iohannes de Barnoch nominibus dictarum dominarum quinque litteras nostro indicio conspectui demonstrasset. (Innen a ZsO VII. 1856. sz. szövege már helyes.)3 A ZsO VII. kötetében nem szerepel. * Júl. 5. Buda. Pálóci Mátyus országbíró bírói intézkedése. Békefi: Pásztó I. 305-311. (DL 9169. NRA 40-1.) - Az oklevél helyes kelte: júl. 15. Lásd 819.
