Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)
1425
156 1425. március 30. superinde sub quacumque verborum forma emanatas mera auctoritate nostra regia et potestatis plenitudine revocamus, irritamus, cassamus et anullamus nulli quoque vigoris vel roboris esse decrevimus presentium litterarum nostrarum vigore et testimonio mediante. - A szöveg élén jobbról: Ad relationem Petri Herrici magistri tavarnicorum regie maiestatis. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Székely Nemzeti Múzeum, Barabás Samu gyűjteményének elpusztult okleveleiről készült mikrofilmek 32. (DF 291377.) 375 Márc. 30. Tata. Borbála magyar királyné levele Frankfurt városához, melyben kéri a tanácsot, hogy Konrad von Weinsberg kamarásnak az évi adót adják át. - Altmann II. 6258. sz. (Stadtarchiv Frankfurt/M.) 376 Márc. 30. (in Thatha, 3. die f. IV. p. Iudica) Garai Miklós nádor a garamszentbene- deki konventhez. Tudják meg, hogy Gywrewd-i Pobor Imre fia: Ozsvát elpanaszolta a királynak, hogy Lewa-i Cheh Péter (magn.) frater-ének: a néhai Pobor (dictus) Jánosnak minden birtokrészét elfoglalta Pobor (dictus) István birtokrészein kívül, akit hamis pecsét őrzése és hamis oklevél felmutatása miatt a Bars megye nemessége részére az általa tartott congregatio generalis-on levelesítettek, holott a nevezett János, Imre és István osztályos testvérek voltak, és így a magtalanul elhunyt János birtokai rá, Ozs- vátra és Istvánra kellett volna szánjanak. A király az ügyet a nádor elé utalta. Tandem nobis feria quarta proxima post dominca Iudica (márc. 27.) in Thatha unacum prelatis et baronibus regnique proceribus pro tribunali sedentibus személyesen megjelent előttük Ozsvát és ismét előadta panaszát, majd igazságot kért. Ezt hallván a személyesen jelenlévő Cheh Péter azt válaszolta, hogy a király Pobor István birtokrészeit modo premisso neki adományozta, hoc etiam verum foret, ut idem condam Iohannes ac Emericus et Stephanus Pobor fratres fuissent condivisionales portionesque possessionarias eiusdem Iohannis in ipsum Osvaldum eodem modo sicuti in prefatum Stephanum condescendi debuissent, sed quia antefatus condam Iohannes et Stephanus Pobor in uno esu iuraque possessionaria eiusdem Iohannis erga manus prefati Stephani Pobor extitissent [et] hoc ipse huiusmodi regiam collationem easdem portiones possessionarias dicti condam Iohannis ob prescriptam notam proscriptionis dicti Stephani Pobor occupasset. Mindezek után a nádor, mivel portiones possessionarie dicti condam Iohannis in eundem Osvaldum modo previo devolutas per huiusmodi notam proscriptionis eiusdem Stephani ab ipso Osvaldo nequaquam alienare debere, a vele együtt ítélkező főpapok és bárók tanácsát kikérve úgy ítélt, hogy Ozsvát és István birtokait ketté kell osztani. Ezért meghagyja a konventnek, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében Harazth-i Thapan Kelemen vagy Koltha-i Péter mesterek, a királyi kúriából külön e célra kirendelt nádori emberek egyike virágvasárnap ünnepét követő hétfőn (ápr. 2.) hajtsa végre a birtokok két részre osztását és egyik felét Cheh Péternek, a másik felét pedig Ozsvátnak iktassa és hagyja meg, bárkinek az ellentmondását figyelmen kívül hagyva; minderről a konvent György-nap nyolcadára tegyen neki jelentést. Papíron, záró gyürüspecséttel. DL 11650. (NRA 75-17.)
