Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

Szák nb. Bare fia Miklós

41

(1219-1222 vagy 1226)

b) Á-a > Liber Ruber: PBFL Konventi levéltár, Caps. Lib. Rub. 38. 68. (DF 208291.)

c) IV. Béla 1240. júl. 26. (RA 687. sz.): PBFL Konventi levéltár, Caps. 28. D (DF 206993.) - kisebb módosításokkal

Említi:

a) Benchius et alii 1233. (DF 206937.)

b) Eml-a > II. András 1234. (RA 513. sz.) (DF 206941.)

c) IV. Béla (RA 635. sz.) (DF 208340., DF 208341.)

d) Pannonhalmi Regisztrum (DF 208315.): közvetlenül és II. András átíró oklevelét is.

Kiadása: ÁÚO VI. 437-439.; PRTI. 678-679.; CDS I. 233-235.; CDB 1/89. sz.

Regesztája: Tagányi 1896. 5-6.

Fordítása: Lederer 1964. 276-278.; Bolla-Rottler I. 98-101.; Levéltárak 105- 107.; Bertényi 2000. 397-399.

1 Erdélyi László szerint „az annona a tatárjárás előtti pannonhalmi levelekben nem jelent gabonát, búzát, rozsot, árpát ... hanem avena helyett jelenti a zabot." (Erdélyi 1907. 32. 1. jz.) Más helyen a közelkorú Albeus-féle összeírásra hivatkozik, ahol egy helyen szerinte az „annona" szót zab értelemben használták (PRT I. 203. 2. jz.). Korábban Pauler Gyula Villányi Szaniszló nyomán teljesen más megfontolásból szintén zabnak fordította ezt a szót (Villányi 1882. 153.; Pauler I. 348.). Kumorovitz L. Bernát gabonának értelmezte az annonát. A szó alapjelentése gabona.

2 Egyesek köznévként értelmezik (Pauler I. 349.; PRT I. 200. 3. jz.), míg Érszegi Géza az 1998. évi fordítás kapcsán megjegyzi, hogy vitatott a szó jelentése, és településnévként is értelmezhető (Levéltárak 108. 13. jz.). Tény, hogy Vasvár latin neve inkább Castriferrum volt, de a 13. század elején élt a Castrum Ferreum alak is (pl. 1217: „Ecclesie Sancti Michaelis de Castro Fer- reo" ÁÚO VI. 383.).

Az eredetiben fennmaradt oklevél nem tartalmaz keletet. Az bizonyos, hogy Szák nb. Bare fia Miklós nádor adta ki, hiszen 1233-ban már átírása is készült. Bár a szakirodalom egyértelműen 1226-ra teszi az oklevelet (néhol csak kérdőjelesen, máskor biztosan), e mellett sem az oklevél külső, sem a tartalmi vonatkozásaiból nem lehet egyértelmű érvet találni. A későbbi átírások, módosítások, vagy a pannonhalmi per egyéb oklevelei sem utalnak a keletjére. Ezért a magunk részéről óvatosabban az 1219-1222,1226 keltezést javasoljuk.

___________________________________________ 24- (N. comes palatínus) ítélete Machareus comes fia: Tamás comes és a Somogy megyei, Kapos folyón túli Kecel falusi udvarnokok (vilié Ketel ultra fluvium Copus vdwornici de Ketel) között egy Zselic (Selez) nevű erdő és föld ügyében. Az udvarnokok jobbágyai pert indítottak Tamás ellen a nádor előtt. Tamás alakalmas tanúkat állított, ám a nádor nem bízván bennük, párbajt rendelt el, és a legyőzött udvarnokok a nádor és más jobbágyok előtt következőképpen egyeztek ki Tamással: a mondott erdőben legeltethetnek (pascua gregum haberent), ám fát nem vihetnek el, az erdőhöz tartozó föld pedig Tamáshoz tartozzon, tetszése szerinti használatra. Minderről Miklós oklevelet (litteras) adott Tamásnak.