Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

Aba nb. Dávid fia Amadé / Héder nb. Henrik fia Miklós

221

1294. szept. 7. - Kemend

Bár az oklevélnek csak fényképmásolata maradt meg, az megállapítható a modern, 20. századi pecsétekhez viszonyított méret alapján, hogy a hátuljára nyomott középkori pecsét mérete Amadé régebbi, 1295-ig használt pecsétméretével egyenlő (kb. 38 mm.). A régi pecsét használatának az időszakából 1292. az első olyan év, amelynek tavaszán Amadé nádor lehetett, és - elvileg - 1294 az utolsó.

______________________________________________ 256

Héder nb. Henrik fia Miklós oklevele (litere ipsius Nicolai palatini): amikor a vasvári Szent Mihály egyház monostorát (monasterium ecc- lesie beati Michaelis archangeli de Castro Fened) Magyarország fő ellenségei, a németek (Teutonicos) elfoglalták, és Miklós nádor a testvéreivel királyi parancsra Vas és Zala megyék határait védelmezte összegyűlt társaival és különféle helyekről felbérelt embereivel, akkor fivérével, János mesterrel együtt felemelt zászlókkal tört rá a németekre, és a monostort felgyújtva az oda bezárt németeket mind megégette. Ezután a monostor romos volt, amíg Miklós nádor attól félve, hogy a leégetése az ő lelkét terheli, mindazon károkért, amelyet okozott, egy Zsidófölde (Sydofelde) nevű, Vasvár mellett fekvő, [IV] László királytól kapott birtokát fivére: János beleegyezésével a monostornak adta örökös birtoklásra minden haszonvételével együtt, ti. szántóföldekkel, malmokkal, szőlőkkel, erdőkkel, berkekkel, kaszálókkal, halastavakkal, hogy a monostor ezen birtok jövedelmeiből pótolja kárait. És úgy adta, hogy sem a nádor utódai vagy fivérei, sem az egyház káptalanja nem vehetik vagy idegeníthetik el a monostortól semmilyen indokkal ezt az adományt. Mert ha a pápai szék (sedes apostolica) túlzottan megterhelné a monostort, akkor az elöljárója a rendtestvérei közös akaratával egy időre valamennyi pénzért zálogba rakhatja a birtokot. Anno Domini millesimo ducentesimo nonagesimo quarto, feria tertia ante festum nativitatis Virginis gloriose, in Kemend.

Tartalmilag átírta: Miklós fia Miklós 1319. júl. 18. (AOkl V. 537. sz.) > Szepesi Jakab országbíró 1373. okt. 17. > Garai Miklós nádor 1405. nov. 14. (ZsO II./l. 4252. sz.): Szombathelyi Püspöki és Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalani Levéltár, Székeskáptalan Magánlevéltára, Vasvári káptalan: Rendezett iratok 1. NB 5. (DF 279300.)

Kiadása: M-Zs Oki. VIII. 27-28.; UB III. 290-291.

Regesztája: ZsO II/l 4252. sz. (TÁ); M-Zs Oki. V/l. 10. sz.; Kóta 1997. 39. sz.

Az oklevél végén található keltezés valójában a tartalmi átírás előtt szerepelt, az oklevél körülírásakor. Az itt olvasható német támadást sokszor 1311-re keltezik (pl. Iványi 1992. 41.). Ennek oka a kapor- naki konvent 1311. máj. 1-jén kiadott levele, amely alapján feltehetjük, hogy ekkor is volt egy hasonló pusztítás, amelyben az egyház levéltára is leégett (vö. AOkl III. 46. sz.). Kóta Péter szerint, aki szintén az 1311-re helyezte a monostor leégését, a jelen nádori oklevél hitelessége akár meg is kérdőjelezhető (Kóta 2001. 156., vö. 164.), hiszen rossz évszámot hoz. Azonban a két pusztítást nem lehet összevonni, mivel 1310-11-re sem az oklevelet kibocsátó Henrik fia: Miklós, sem testvére, János nem