Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

158

Péc nb. György fia Dénes

(1274. szept. 27. előtt)

hamisítvánnyal van dolgunk (az erre vonatkozó érveket lásd Erdélyi 1906. 94-96.). A későbbi oklevélkritika csak a hamisítás időpontjában fogalmazott meg eltérő véleményt. Erdélyi László szerint Szent László oklevelét először 1390-re készítették el, akkor még „eredeti" formájában, majd óvatosságból készítettek egy többszörös átírást is 1399-re, amikor a László-oklevelet Dénes nádor 1274. évi, és azt Lajos 1365. évi oklevelébe foglalták. A Lajos-oklevél is sok olyan anakronizmust tartalmaz, ami hamis voltára utal, arról tehát nem lehet szó, hogy a hamis nádori oklevelet már 1365-ben átírták volna. Azért pont ezt a két személyt és kort választották, mert valószínűleg meglévő minták alapján dolgoztak. Ezt átíratták Szécsényi Frank országbíróval és Bebek Detre nádorral 1399-ben, ezzel legitimizálva a szöveget. Mindezek apropójául az ekkor zajló birtokperek szolgáltak, és az okleveleket később, a 15. század elején is felhasználták (összefoglalóan lásd Erdélyi 1906. 83-100.). Györffy György viszont a hamisítást 1324 tájára helyezte, mivel Dénes nádor átíró oklevelét 1325-ben már említik (ezt az említést Fejér okmánytára egy helyen hibásan, 1304-es évszámmal vette föl, lásd CD VIII/7. 35-36., vö. AOkl I. 662-663. sz. közötti reg., ill. AOkl IX. 517. sz.). Az említő oklevél ugyan nem eredetiben maradt ránk, ám Erdélyivel ellentétben Györffy hitelesnek fogadta el, mivel Erdélyi érveinek cáfolata mellett még több olyan személy is felbukkan benne, akik a kor szereplői voltak (DHA I. 278-279. 9. jz.). Györffy szerint az 1324 körüli hamisítási időre utal, hogy akkor indult a perlekedés az apátság két legnépesebb birtokáért, Gámásért és Boglárért, ami az ösz- szeírás elkészítésének az apropóját adta. Ám Pozsega megye és Nevna szerepeltetése az összeírásban történeti okok miatt csak 1322 és 1324 közötti időpontra utalhat, hiszen a megye 1321-ig királyi kézen volt, majd 1322-ig az esztergomi érsek birtoka. Ám 1327-ben a király ismét eladományozta jegyajándékként. Nevna vára pedig 1324-ben került a későbbi Treuteli Nevnai família birtokába, és azt egészen a 15. századig a kezükben tartották, az apátság csak ezen időpont előtt lehetett ott birtokos. így Dénes nádor hamis oklevelét, benne László összeírásával 1324 körül készítették, majd ezt 1398 körül belefoglalták Lajos hamis átíró oklevelébe, és 1399-ben újra megerősíttették (DHA I. 281.).

___________________________________________ 165- (V

iro nobili et honesto D. palatino et iudici Cumanorum) levelében arra kéri a győri káptalant, hogy Óvári Konrád (Corradi de Owar) előttük tett bevallását írják meg levelükben a királynak és neki.

Tartalmilag átírta:

a) Győri káptalan: Slovensky národny archív (Szlovákia) Révay család központi levéltára: Oklevelek, Gyulay 2. 3V. (DF 259740.)

b) Győri káptalan: DL 47753. (Gyűjteményekből, Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag, Wenzel)

Kiadása: HO VII. 152-153. (TÁ-a); UB II. 69. (TÁ-a); UB II. 68-69. (TÁ-b)

A győri káptalan kettő, a bevallást a királyhoz és a nádorhoz címzett levele év nélkül, szept. 27-i kelettel (Datum in festő beatorum marty-