Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

114

Rátát nb. Domonkos fia Roland

(1248-1256. nov. 6. előtt) - Pozsony

gyedet a váradi egyháznak iktassa, míg a maradék háromnegyedet a bébi nemeseknek hagyja meg.

Tartalmilag átírta: Győri káptalan 1256. - DL 40040. (Gyűjteményekből, Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag)

Kiadása (TÁ): CD IX/6.139-141.

Az oklevél egyetlen teljes kiadása több kihagyást és elírást is tartalmaz, ezért a tartalmi átírásra vonatkozó szövegét újraközöljük:

Capitulum ecclesie Jeuriensis omnibus Christi fidelibus presentium inspectoribus salutem in omnium salvatore. Noverit universitas vestra, nos receptis litteris venerabilis patris Thfome] divina miseratione archiepiscopi Colocensis, Dionisii comitis de Zounuk, Rjolandi] palatini et comitis Posoniensis, magistri Sfmaragdi] prepositi Albensis, aule regie vicecancellarii, et Nicolai viceiudicis curie regie, sicut iidem a nobis petebant in eisdem, ut Ladizlao pristaldo domini regis aliquem ex nobis daremus, coram quo idem Ladizlaus terram Gymolt in duas partes divideret, quarum unam integraliter, et quartam partem residue medietatis eiusdem ecclesie Waradiensi statueret, tribus partibus predicte residue medietatis nobilibus de Beeb remanentibus.

Az oklevél keltezése az itt szereplő személyek hivatalviselési ideje alapján lett megállapítva (felső határként természetesen az átíró oklevél 1256. évi dátuma szolgált). Lásd még a 333. sz. regesztát.

_________________________________________ 111- oklevele, amely szerint karcsai Remigius a színe elé idézett két másik Karcsa faluból való népeket, és őket kaszálójának és négy holdnyi földjének erőszakos elfoglalásával vádolta. Már egy ideje folyt a per a felek közt, amikor a nádor esküt ítélt Remigius, egy fia, és egy Iván nevű rokona számára. Az eskü helyszínén azonban a következőképpen egyeztek meg: a kaszálót, ami miatt Remigius elindította a pert, meghagyják neki a régi határai között, míg a négy hold földet Remigius átengedi a két Karcsa faluból való népeknek örökös birtoklásra.

Tartalmilag átírta: Bebek István országbíró 1367. máj. 19. - DL 48587. (Családi levéltárak, Üchtritz-Amadé család 5. 1. 78.)

A tartalmi átírás szövege:

... [prejnotatus filius Johannis ... ferens quoddam privilégium Rolandi olim palatini et comitis Possoniensis Posonii in octavis festi Pentecostes anno dominice ijncjarnationis Mmo CCCmo LXmo secundo emanatum nobis demonstravit3, cuius series continebat, quod cum Remigius de villa Karcha populos de duabus villis Karcha in presentiam ispsius Rolajndi] palatini in causam adduxisset, et per eosdem metas terre sue destructas quoddamque fenetum suum ac quatuor iugera terra sua violenter occupatas fuisse et detinere proposuisset dejmum ipsa] lite mutuis