Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)

1424

1424. március 2. 117 illetve a hozzá tartozó falvakhoz, vámokhoz és tartozékokhoz menve, a szomszé­dok és határosok jelenlétében azokat ellentmondás nélkül örökbe Imrének és Detrének iktatták. Ezt Zs. előbb Imre és Detre, majd ezek fiai: András, László, Pé­ter és Miklós részére megerősítette. - Ekkor az alperesek ügyvédje kijelentette, hogy amint az Kont Miklós nádor okleveléből is látható, Gewnch birtok [Amadé nádor fiai] hűtlensége miatt Károly királyhoz került, aki, majd fia: Lajos király, végül Zs. ugyanazon határok között birtokolta azt, és ők semmilyen foglalást vagy újítást (novitates) ez ügyben nem tettek, hanem szintén eme határok között birto­kolták azt, így Zs. ilyen ügyekben hozott rendelkezése szerint a felperesek a föld­darabot nem követelhetik. Emiatt Ruzka és Gwnch birtokok, illetve a vitás Oroz- kuth föld határjárására, az azt követő vízkereszt 8. napjára kiküldte a saját és a já­szói konvent embereit, meghagyva, hogy a konvent ezen 8. nap nyolcadára tegye meg jelentését. A határjárás ügyében tett jelentés megtárgyalása halasztások után végül a mostani (1424.) vízkereszti nyolcadra jutott, amikor megjelent Detre ná­dor fia: Péter székelyispán személyesen - frater-e: László fia: Imre nevében is le­vél nélkül, mivel még kiskorú - egyfelől, másfelől Cornis a maga és Bertalan fia: László nevében jászói konventi levéllel, majd mindkét fél ítéletet kért. - Jóllehet Bertalan és Cornis Ruzka birtokuk határait Gwnch felől szerették volna kiigazíta­ni az említett megerősítő oklevelek hatályával, mégis mivel Gwnch birtok Amadé nádor hűtlen fiaié volt, és így Imrének és Detrének Zs. adománya értelmében ugyanúgy jár, ahogyan azt a királyok birtokolták, ezért Ruzka és Gwnch határait nem a megerősítő oklevelek, hanem Zs. főpapokkal és bárókkal hozott azon decretum-a erejével kell kiigazítani, miszerint ubi aliqualis possessio regnico­larum notam infidelitatis incurrentis manibus regis applicata extiterit, tunc mete eiusdem per modum distinctionis ab aliorum iuribus statu sub eodem in perpetu­um remanere debent, és mivel a királyi felség Gwnch birtokot Ruzka birtok felől békésen birtokolta, ezért a királynak és báróinak az tűnt helyesnek, hogy a birto­kokat ennek megfelelően kell kiigazítani. Ezért kéri a konventet, hogy küldjék ki tanúbizonyságaikat mindkét fél részére, akiknek a jelenlétében Marchal-i György fiai: Henrik vagy Pál mesterek, királyi kúriából kiküldött nádori emberek egyike böjtközép 12. napján (ápr. 9.) menjen Ruzka és Gwnch birtokokra, ahol összehív­va a szomszédokat és határosokat, a felek vagy törvényes képviselőik jelenlétében - nem véve figyelembe, ha valamelyik fél távol marad - járják meg és vizsgálják felül a két birtok teljes határvonalát azon határok mentén, amelyekkel az említett királyok birtokolták egészen az Imrének és Detrének tett adomány idejéig, meg­kérdezve az igazságot mindenkitől, akitől lehet, és ha akár Imre és Detre vagy fia­ik, akár Bertalan és Cornis ezt a határvonalat az adomány után túllépték volna, azt igazítsák ki, majd hagyják meg mindkét birtokot tulajdonosaiknak minden ha­szonvétellel együtt örök birtoklásra, majd György-nap nyolcadára tegyenek neki jelentést. Lyukas papíron, zárópecsét nyomával. DL 50367. (Lánczy cs.) - Mellette 18. századi egyszerű má­solata. - A per folytatására lásd: 724. 1 A Pelsőci előnév csak a külzeten.2 Helyesen: Bertalan fia: László, lásd alább. 272 Márc. 2. (Bude, 50. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor emlékezetül adja, hogy azt a pert, amelyet Kallo-i Lewkes fia: Miklós (proc. Samelhaza-i Balázs leleszi

Next

/
Oldalképek
Tartalom