Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)

1424

116 1424. március 2. mondásuk okát kérdezte. Erre Balogh (dictus) Miklós ezek nevében nádori levél­lel azt válaszolta, hogy azért mondtak ellent, mert az Orozkuth nevű földdarab Geunch birtok határain belül fekszik, amely birtokról nekik bizonyító irataik van­nak, amelyeket későbbi időpontban mutatnának be. Ezért meghagyta, hogy Lász­ló, András és Péter mesterek mutassák be valamennyi ez ügyben kelt iratukat az akkori (1407.) vízkereszt nyolcadán előtte a királyi kúriában. - Erről a nyolcadról a per, amely előbb Bertalan mint felperes és a felsorolt alperesek, majd László és András halálával Bertalan felperes, illetve Péter és László fia: Imre alperesek, az­tán Bertalan halálával Péter2 fia: László és Bertalan frater-e: Cornis felperesek, il­letve Péter és Imre alperesek között zajlott különböző időpontokban, végül az ak- kori(!) Mihály-napi nyolcadra jutott cum tertia parte iudicii trium marcarum per ipsos Petrum et Emericum, item tertia parte iudiciorum quinquaginta unius marca­rum dupplatarum per ipsum Petrum, preterea tertia parte iudiciorum quadraginta duarum marcarum similiter dupplatarum per ipsum Emericum parti adverse per­solvendis. - Ekkor Zombor-i Mihály László és Cornis nevében Perényi Péter egykori országbíró levelével jelenléte elé jőve bemutatott neki 3 oklevelet: 1. Kont Miklós nádornak az 1364-ben Cassa város mellett, Abaúj és Sáros megyék nemesi universitas-a részére Mihály-nap utáni szerdán (okt. 2.) tartott közgyűlés 8. napján (okt. 9.) kibocsátott megerősítő oklevele, miszerint Abaúj megye alis­pánja, szolgabírái és esküdt ülnökei Ruzka-i Isiph mester kérésére megerősítették, hogy Amadé nádor fiai: László és János mesterek Isiph frater-jét: Serefel-t ártat­lanul fogságba vetették és elvették tőle a Ruzka birtok határjárását is tartalmazó oklevelet, majd a fogságban Serefel elhunyt, László és János pedig Isiph mester [Ruzka] birtok felőli földdarabját ultra quendam alveum vulgo Path[ak] dictum de possessione Geunch egredientem usque ad ortos dicte ville Ruzka elfoglalták és Geunch birtokhoz csatolták, és Geunch királyi népei és hospes-ei ezt a földdara­bot Ruzka birtok említett kertjeiig azóta használják, ezeket a kerteket jelölve ki Geunch és Ruzka határaiul. - 2. Zs. 1387. jún. 8-i, Almáson kelt pátens oklevele (ZsO I. 109.). - 3. Cudar Péter bán és János egykori oroszországi vajda 1387. júl. 3-i, Göncön kelt és titkospecsétjeikkel ellátott válaszlevele (ZsO I. 135.). - Ekkor a felperesek ügyvédje arról, hogy a Ruzka birtok felőli, a Pathak nevű medren túli földdarabot a Gunch-i népek foglalták el, további három megerősítő oklevelet mutatott be: Leusták nádor, Rozgonyi Simon országbíró és az ő, az említett me­gyék nemessége részére különböző időpontokban megtartott közgyűléseiken ki­bocsátott okleveleit, majd kérte, hogy az alperesek mutassák be irataikat. Ekkor Fynke-i Tegzes László Péter mester nevében nádori levéllel megjelenve - kije­lentve egyben, hogy Imre még kiskorú - bemutatta Zs. 1406. febr. 24-én, új ket­tőspecsétje alatt kelt megerősítő oklevelét, amely magába foglalja Zs. 1392. febr. 3-án kelt privilégiálisát, amely megerősíti: 1. Zs. 1391. dec. 7-én, Budán kelt pá­tens adománylevelét (ZsO I. 2296.); 2. a jászói konvent 1392. jan. 13-i pátens ik­tatólevelét. Ezek szerint Zs. tekintettel Bwbek/Bubek György fiai: Imre országbí­ró és Detre szlavón bán szolgálataira, az Abaúj megyei Gewnch királyi várat min­den jogával, haszonvételével és tartozékával együtt, régi határai között, Mária ki­rályné beleegyezésével és a főpapok meg a bárók tanácsára újadomány címén örökbe Imrének, Detrének és örököseiknek adományozta, majd Sasa-i István fia: Pál királyi és a jászói konvent tanúbizonysága: András custos (magn.!) a várhoz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom