Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

43. 1957. október 3.

MT ülések jegyzőkönyvei 1957. október 3. ellátásokat ténylegesen fizették egészen az üzemeknek a magyar állam által tör­tént megvásárlásáig, attól kezdődőleg a nyugdíjak folyósítását az Országos Nyugdíjintézet átvette. A Mohács-Pécsi Vasút nyugdíjasai részére járó ellátáso­kat a vasutat üzemeltető MÁV folyósította. A DGT volt magyarországi hajózási üzemének működése megszűnt, és sze­mélyzetéhez tartozott nyugdíjasok ellátatlanul maradtak. Ezért a DGT wieni [bécsi] vezetői a magyar közlekedési miniszter útján 1946-ban a magyar állam­tól államkölcsön rendelkezésre bocsátását kérték, hogy ebből a hajózási üzem magyarországi nyugdíjasai részére ellátást folyósítsanak. Az államkölcsönt előbb a Minisztertanács, majd az országgyűlés a költségvetés­ben engedélyezte. Ezidő szerint az államkölcsön terhére fizetett ellátások folyó­sítását is az Országos Nyugdíjintézet végzi. Az államkölcsön terhére a nyugdíja­sok 30-120 százalékkal kisebb összegű ellátásban részesülnek, mint amilyen összegű ellátás őket a magyar jogszabályok szerint megilletné. A nyugdíjasok ezt az eljárást már kezdettől fogva sérelmezik, és néhányan a DGT ellen pert indítottak. A kérdés rendezését a DGT zavartalan dunai hajózásának biztosítása érdekében osztrák részről is sürgették. A magyar-osztrák vagyonjogi tárgyalások folyamán felállított munkabizottság tár­gyalásain a DGT magyarországi nyugdíjasai ügyében megállapodás jött létre. A megállapodás szerint az osztrák kormány kötelezettséget vállal összesen 19,5 millió Schilling fizetésére, amelynek átutalása a magyar-osztrák klíringben tör­ténik a következő részletekben: 5 millió Schilling a megállapodás hatálybalépést követő 30 napon belül, 12 millió Schilling az 1958. év első évnegyedében, 2,5 millió Schilling az 1959. év első évnegyedében. A magyar kormány ezzel szemben kötelezi magát, hogy az 1956. évi december hó 31. napja utáni időre a DGT-vel szemben támasztható nyugdíjigényeket ki­elégíti, amennyiben olyan személyekről van szó, akik az előzetes megállapodás aláírásának napján (1957. június 21.) magyarországi lakosok voltak, továbbá a magyar kormány kötelezi magát olyan intézkedések megtételére, melyek ilyen igények miatt a DGT ellen indított végrehajtások foganatosítását megakadályoz­zák. A megállapodás nem rendezi az 1957. évi január hó 1. napja előtt esedékes nyugdíjakra vonatkozó igényeket, sem pedig az ellátások folyósítására adott államkölcsön visszafizetését. Ezeknek a rendezésére a magyar-osztrák vagyon­jogi tárgyalások keretében később kerül csak sor. Az osztrákok felé ígéretet tet­tünk, hogy az 1956. évi december hó 31. napja után esedékes nyugdíjak rendezé­séről szóló megállapodás megkötése esetén intézkedünk, hogy a magyar-osztrák vagyonjogi tárgyalások befejezéséig az 1957. évi január hó 1. napja előtt esedé­kes nyugdíjakra vonatkozóan se érvényesíthessenek igényt Magyarországon a DGT-vel szemben. 893

Next

/
Oldalképek
Tartalom