Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

43. 1957. október 3.

1957. október 3. MT ülések jegyzőkönyvei A munkabizottság megállapodott abban, hogy mindkét tagozata javasolni fogja kormányának az egyetértésben készített és mellékelten csatolt megállapodásnak, valamint az azt kiegészítő jegyzőkönyvnek 1957. október havában történő alá­írását. Bár a nyugdíjkötelezettségeknek a magyar állam által történő átvállalásáért az 1956. évi december 31. napja után esedékessé váló nyugdíjak matematikai tőkeértékeként 53 millió forintot követeltünk, és ezzel szemben az osztrákok a megállapodás szerint 19,5 millió Schillingnek klíringben történő fizetését vállalják, a megállapodás szá­munkra mind anyagi, mind pedig szociális szempontból előnyös. A tárgyalások során osztrák részről többek között arra az álláspontra helyezked­tek, hogy a DGT magyarországi vagyona a Szovjetunióra történt átruházása után is fedezetül szolgált a magyarországi nyugdíjigényekre. Kérték a magyarországi vagyonnak a Szovjetuniótól történt megvásárlására vonatkozó szerződés bemu­tatását is. Ezzel szemben magyar részről az volt az álláspont, hogy az osztrák államszerző­désben Ausztria a Szovjetuniónak átengedett osztrák vagyont illető tulajdonjogá­ról ellenkövetelés nélkül lemondott. Ezzel a DGT magyarországi nyugdíj terhe teljes egészében osztrák teherré vált. A magyar álláspontot támasztja alá a potsdami egyezmény is, mert eszerint a Szovjetunió a DGT volt magyarországi vagyonát tehermentesen vette át, és így a DGT a nyugdíj kötelezettségek alól nem mentesült. Ezzel szemben a belföldi jogszabályok - legalább is a működésűket folytató üzemek (Óbudai Hajógyár, Pécsvidéki Szénbányák, Mohács-Pécsi Vasút) tekin­tetében - az osztrák álláspontot erősítik. A Szovjetunió részére átadott magyar- országi német vagyonnal kapcsolatos igények tárgyában kiadott 15.720/1947. (1948. I. 4.) Korm. számú rendelet szerint ugyanis a nyugdíjigények a szovjet tulajdonban lévő vállalattal szemben érvényesíthetők. Bár a Szovjetunió ezt a kötelezettségét vitatta, a szovjet tulajdonban lévő vállalatok az esedékessé vált nyugdíjakat ténylegesen fizették, és ez a helyzet állott fenn a szóban forgó válla­latoknak a magyar állam által történt megvásárlásakor is. A tényleges helyzet szerint tehát a magyar állam nyugdíjakat folyósító vállalatokat vett meg, és a nyugdíjak továbbfolyósítását a 9040/1948. (IX. 1.) Korm. számú rendelet alap­ján teljesítette. A megállapodás aláírását nemcsak a nem tisztázott nemzetközi jogi helyzet in­dokolja, hanem az a körülmény is, hogy a DGT terhe a társadalombiztosítási jogszabályok alapján járó nyugellátások összegének emelése miatt már eddig is jelentékeny mértékben csökkent, és csökkenése a jövőben fokozódni fog, és ennek megfelelően Ausztriával szemben támasztott követelésünk összege mind­inkább csökken. A teher átvállalásával egyidejűleg a hajózási üzem nyugdíjasai részére a magyar jogszabályok szerint járó ellátások összegének a megállapításáról is intézkedni kell. 894

Next

/
Oldalképek
Tartalom