Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
43. 1957. október 3.
1957. október 3. MT ülések jegyzőkönyvei lalatok a korábban vártnál hamarabb visszanyerték mind a szocialista országokban, mind a kapitalista piacokon; ugyanakkor, amikor a Kohó- és Gépipari Minisztérium javuló munkája a termelés 90%-ra jellemző, van mintegy 10%-nyi terület, ahol nincs előrehaladás, és ez mind a népgazdaságnak, mind a külkereskedelemnek súlyos károkat okoz. Itt arról van szó, hogy nem beruházásokkal, hanem pusztán szervezeti intézkedésekkel kellene ezeken a területeken is rendet teremteni. Több fontos cikkben, véleménye szerint, indokolatlan lemaradás van, így pl. az Egyiptomnak szállítandó mozdonyok gyártásában. Kisházi Ödön elvtárs vitába szállt azokkal a bérügyi panaszokkal, amelyekre Somogyi Miklós elvtárs utalt és kifejtette, hogy az ellenforradalom után végrehajtott normacsökkentés, valamint a csökkent normák, illetőleg ezek alapján kialakult időbérre engedélyezett 12-15%-os béremelés mellett nem fordulhat elő az az eset, hogy a múlt évivel azonos teljesítményt elérő szakmunkás keresete a múlt évinél alacsonyabb legyen. Az átlagbér ellenőrzés bevezetése helyes és szükséges intézkedés volt, ez azonban nem old meg minden kérdést. Az átlagbér ellenőrzés csak akkor oldja meg az összes problémákat, ha ezzel együtt bevezetésre kerül a béralap ellenőrzés és létszámellenőrzés is. A termelékenység és az ár alakulásánál nem lehet a figyelmet kizárólag a bérarányokra fordítani, mert sok cikknél a késztermékre eső bérhányadot messze meghaladó jelentőségű az anyagfelhasználás, ezen a téren pedig változatlanul pazarlás folyik. Szükségesnek tartja, hogy ugyanolyan szigorú intézkedések kerüljenek a felesleges anyagfelhasználás kiküszöbölésére bevezetésre, mint amilyeneket az indokolatlan bérkifizetések ellen hozott a kormány. Foglalkozva az egyes kereseti arányokkal rámutat arra, hogy különösen a kisipari szövetkezetekben és a magánkisiparban hatalmas keresetek alakulnak ki, vizsgálataik alapján találtak olyan szövetkezetei, ahol minden egyes dolgozó havi átlagkeresete a 4000 forintot elérte, és olyant is, ahol a dolgozók keresete a havi 20 000 forintot elérte. A balesetek számának növekedése véleménye szerint az állami és állampolgári fegyelem meglazulásának következménye. Emellett azonban a munkavédelmi berendezések terén komoly hiányosságok is vannak. Tausz János elvtárs egyetért a jelentésben foglaltakkal, megerősíti a jelentésnek azon állításait, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium egyes cikkekben a tervnél több árut adott át a kereskedelem részére, kifogásolja azonban azt, hogy nincs kellő előrehaladás sok fogyasztási cikk gyártása terén, elsősorban stagnál a nők háztartási munkája könnyítését szolgáló gépek gyártása. Kéri a minisztert, hogy a fogyasztási cikkek, ezen belül a háztartási kisgépek gyártására a jövőben nagyobb gondot fordítson. Csergő János elvtárs a felszólalásokra válaszolva kérte, hogy a kormány az 1800 tonna hengerelt árut biztosítsa, és ne kötelezze a Kohó- és Gépipari Minisztériumot, hogy terven felül állítsa ezt elő, mert ezt csak az ez évben elkövetett, de leállított szabálytalanságok tovább folytatásával lehetne megtenni. 876
