Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
43. 1957. október 3.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. október 3. Egyetért Rónai Sándor elvtársnak a munkásellátás és az egyes üzemek rossz szociális helyzetével kapcsolatos kijelentéseivel, rámutat arra, hogy évek óta erre a célra szükséges beruházási kereteket nem kapja meg, a felújítási keretből pedig, minthogy a magyar gépipar gépállománya európai viszonylatban a legel- avultabb és a gépek átlagos életkora a 20 évet meghaladja, aránytalanul sokat kell az állóeszközök üzemben tartására fordítania. A balesetek számának emelkedését maga is a fegyelmezetlenség növekedésének terhére írja. Az üzemekből érkező újítási javaslatokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy a kormány által legutóbb kiadott újítási rendelet hatása alatt az üzemekben az újításokkal való foglalkozás megjavult, mert a rendelet érdekeltté teszi magukat az üzemeket műszaki színvonaluk megjavításában. A túlóráztatással kapcsolatos bejelentésre megjegyzi, hogy a korábbi rendszer, melynek értelmében tervben előirányozták az egy minisztériumban felhasználható túlóra kereteket és ennek terhére a tényleges szükségletnek megfelelően a miniszter engedélyezett túlóra igénybevételt, megszűnt, és így a miniszter nincs abban a helyzetben, hogy tudomást szerezzen az egyes üzemekben folyó túlóráztatásokról. Helyesnek tartaná a korábbi rendszer visszaállítását. Az egyes bérpanaszokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy az átlagbér ellenőrzés bevezetése nagy lépést jelentett előre a bérfegyelem kialakításában, ez iparági szinten is megtörtént, üzemi szinten azonban még hibák vannak. A minisztérium előtt most az a feladat áll, hogy üzemi szinten is rendet teremtsen. Ez bizonyos nehézségekkel fog járni, de a munkához már hozzákezdtek. Nem értett egyet Incze Jenő elvtársnak azzal az állításával, hogy az exportlemaradások pusztán szervezeti intézkedésekkel kiküszöbölhetők volnának. Egyébként az egyiptomi mozdony-rendelést, ha teljes egészében nem is tudják kielégíteni, de a megrendelt 28 db helyett 16-18 db-ot ez évben szállítanak. A háztartási kisgépekkel kapcsolatban és így elsősorban az elektromos hűtőszekrénnyel kapcsolatban az ipar későn szerzett tudomást arról, hogy a közönség részéről ilyen nagy a kereslet, ekkor hozzáláttak a kétféle rendszer prototípusának kialakításához. Az abszorciós rendszerű hűtőgép kísérleti példányai nem váltak be, ennek gyártását abbahagyták. Most a laboratóriumi kísérletek sikerre vezettek, és olyan prototípust dolgoztak ki, amely az eddig legjobbnak ismert svéd gépeknél is jobb teljesítményt nyújt. A motorikusán meghajtott hűtőszekrények gyártása megindult, az abszorciós gépeké a jövő évben az új prototípus alapján indul meg. Mosógépből a terv 70000 db-ot irányoz elő a jövő évre, több mint 100 000 db-ot fognak gyártani. Rádióban, motorkerékpárban és egyéb fogyasztási cikkekben a gyártási lemaradást behozzák. A kormány a vita alapján a jelentést tudomásul vette és a Kohó- és Gépipari Minisztérium 1957. évi termelési tervét 600 millió forinttal felemelte. 877
