Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
24. 1957. április 25.
1957. április 25. MT ülések jegyzőkönyvei gyen rövidebb időszakokban is a változás a tervhez képest, azonkívül - bár ezt a létszám nagyon nehézzé teszi, de tervezem, hogy - a Tervhivatalban folyamatosan kiértékelő munkát fogok végezni és az eltolódásokat a kormány vagy a Gazdasági Bizottság elé fogjuk vinni. Határozat van arra, hogy a Gazdasági Bizottság sokkal nagyobb jogkörrel lesz felruházva és itt el lehet dönteni a tervtől eltérő változásokat és megfelelő utasításokkal korrigálni. A Gazdasági Bizottságnak az lesz a feladata, hogy vagy a Tervhivatal vagy a Statisztikai Hivatal vezetőjének jelentése alapján a tervtől eltérő állapotokat jelezze, és megfelelő határozatokat hozzon a korrekciókra. Révész elvtárs kérdésére: az 1956. évi tényszámokat vettük ténynek és nem az első háromnegyed évet. Az első háromnegyed év ugyanazt a bázist jelentette volna, mintha az 1956. évi tervet vesszük. A negyedik negyedévben sztrájk volt, nem termeltek semmit, csak fogyasztottak. Olyan időpontot említettem, amikor rendes ütemben folyt a munka. A rézfelhasználás azért nő, mert a nagyobb rézigényű termelés is nő, a közszükségleti cikkek termelése nő. A tervben nincs lazaság, elég feszítettek a számok. A gyártmányok összetételének változását kell megnézni. A réz felhasználásának területén nincs lazaság. Kossá elvtárs azt mondja, hogy ez az anyag a GB határozattól eltér. A vásárlóerő lekötését szolgáló intézkedések pénzügyi kihatásait átszámítottuk 1957-re, mert az 1957-es tervet hoztuk ide. Át lehet szövegezni. Vegyük be majd zárójelben, nehogy félreértés legyen belőle. 1958-ról miért nem beszélünk? Olyan szintű számítások nem állnak rendelkezésre, amelyek méltók lennének arra, hogy dokumentumban lefektessük és a kormány elé hozzuk. Hogy várhatóan hogyan alakul majd 1958, arról tudok beszélni, de leírni nem merem. Leírni csak sokkal precízebb, számításokkal alátámasztott anyagot merek. Az enyém a felelősség azért, hogy tudtam-e megfelelő számítási módszerekkel anyagot előkészíteni vagy nem. Vállalom a felelősséget, hogy nem tudtam megfelelő módszerekkel 1958-ra terv főszámokat kialakítani, mert 1957-ben eddig olyan nagy volt a változás, hogy ebben az időszakban arra következtetni, hogy 1958-ban mi lesz, lehetetlen. Most, hogy felfejlődtünk és a II.—III.—IV. negyedév normálisabb menetű terv lesz, lehet következtetni arra, hogy 1958-ban hogyan fog alakulni a helyzet. Nagyon óvatosan - és ezt említettem az Intéző Bizottság előtt is, hogy ez becslés és nem számításokon alapul - milyen lehet a helyzet 1958-ban, el tudom mondani. A demokratikus fizetési mérleget ismerem, tudom, hogy 197 millió pluszt állítottunk be, ennek okait majd Vályi elvtárs ismerteti. Vályi Péter elvtárs: Ez formális dolog. A GB előtt szerepelt előterjesztésben a Szovjetunióval szemben 1956. év végén fennálló passzívumot úgy tüntettük fel, hogy kiadási tétel. A Szovjetunióval szemben fennálló passzív szaldó a megegyezésben szerepelt úgy, hogy a Szovjetunió által nekünk szolgáltatott árfolyam visszatérítése 250 millió 396
