Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
19. 1957. március 7.
1957. március 7. MT ülések jegyzőkönyvei a magyar állampolgárság ténye megállapítható. Bürokratikus az állampolgársági ügyekben való eljárás is. Az említett fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében új törvény alkotását javasolom. A mellékelt tervezet a nők egyenjogúságának az elve alapján rendezi - a nemzetközi követelményeknek is megfelelően - az állampolgársági ügyeket. A házasságot kötő nő megtartja a házasságkötést megelőző állampolgárságát, de az, aki külföldi állampolgárral köt házasságot, elbocsátását kérheti, és e tekintetben kedvezményes elbírálásra jogosult. Ugyanígy az a külföldi, aki magyar házastársa állampolgárságát kívánja követni, kedvezményben részesül honosítási kérelme elbírálásánál. Az a gyermek, akinek bármelyik szülője magyar állampolgár, magyar állampolgárrá lesz. Ha külföldön él és külföldi szülője után is állampolgárságot szerez, elbocsátási kérelme elbírálásánál kedvezményben részesül. A kérdés e rendezése kapcsán a külügyminisztérium részéről felvetődött az a javaslat, hogy állítsuk vissza azoknak a nőknek magyar állampolgárságát, akik a régi törvények rendelkezései szerint házasságkötés következtében elvesztették azt. E szabály kimondása mellett szól az, hogy jelentékeny összegű külföldi követeléseket tudunk így elhárítani, ami elsőrendű nemzetgazdasági érdek. Ez a megoldás nem ismeretlen az állampolgársági törvények körében: az 1948-ban kelt angol állampolgársági törvény hasonlóan rendelkezik. A megoldás ellen szól viszont az, hogy külföldi állampolgárok igen széles köre akarata ellenére magyar állampolgárrá válik, éspedig házasságkötésére visszaható hatállyal, márpedig ilyen lényeges kérdésben a visszaható hatály elrendelése jogilag is kifogásolható lehet. A javaslatot - e megjegyzésekkel további megfontolásra ajánlva - a tervezetbe felvettem; megjegyzem, hogy az államjogi-államigazgatási jogi kormánybizottság ülésén e kérdésben a nézetek megoszlottak. A tervezet figyelembe veszi a hontalan állapot megszüntetésének a követelményét is: a hontalan személyek honosítását megkönnyíti, a hazánk területén született vagy itt talált és itt nevelt gyermekeket - mindaddig míg külföldi állampolgárságuk be nem bizonyul - magyar állampolgároknak rendeli tekinteni, kimondja, hogy a magyar állampolgárságból - egyéb feltételek fennforgása mellett - csak az bocsátható el, aki idegen állampolgárságot szerzett vagy ennek megszerzését valószínűsíti. A kettős állampolgárság körének szűkítésére irányulnak azok a rendelkezések, amelyek a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátást lehetővé teszik, és kedvezményes elbocsátást biztosítanak a kettős állampolgárság elkerülése céljából. Új alapon szabályozza a tervezet az állampolgárságtól való megfosztást is, tekintettel azokra az új körülményekre is, amelyek az októberi események következtében beálltak. Az Elnöki Tanács megfoszthat a magyar állampolgárságtól olyan személyeket, akik külföldön tartózkodnak és súlyosan vétenek az állampolgári hűség ellen, vagy közönséges bűnözők. A megfosztottak vagyonát - egészben 314
