Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

19. 1957. március 7.

MT ülések jegyzőkönyvei

1957. március 7.

vagy részben - az Elnöki Tanács el is kobozhatja.

A tervezet szerint az állampolgársági jog megadása vagy megvonása az Elnöki Tanács, az ilyen ügyek előkészítése pedig a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. A belügyminiszter állítja ki azokat az okiratokat, amelyek tanúsítják, hogy valaki magyar vagy nem magyar állampolgár. E tanúsítványok ténymegállapításaival szemben az érdekelt személy peres eljárást indíthat a fővárosi bíróságnál. Ez az állampolgárok jogainak további garanciáját jelenti.

II.

Az állampolgársági törvénytervezettel egyidejűleg terjesztem elő a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint a külföldiek örökbefogadásáról szóló törvénytervezetet.

Az állampolgársági törvénytervezetnek az a rendelkezése, amelynek értelmében házasságkötéssel a házasuló nő nem szerzi meg, illetőleg nem veszti el a magyar állampolgárságot, lényegében feleslegessé teszi a családjogi törvénynek (1952: IV. tv.) azt a rendelkezését, amely az Elnöki Tanács engedélyéhez köti a külföldi állampolgárral kötendő házasságot. E rendelkezés fő indoka ugyanis azt volt, hogy ne lehessen magyar állampolgárságot szerezni, illetőleg magyar állampolgárságot elveszíteni puszta házasságkötés útján, a megfelelő állami szervek közbenjötte nélkül. Ezt a családjogi törvény 6. §-hoz fűzött miniszteri indokolás kifejezetten is megállapítja. (Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, 1952. évf. 64. old.)

A különböző állampolgárságú felek házasságkötésének engedélyhez kötése az elmúlt években azt eredményezte, hogy különböző állampolgárságú felek úgyszólván sohasem köthettek házasságot. Az 1956-ban bekövetkezett változás viszont arra vezetett, hogy az engedélyezési rendszer bürokratikus formává vált: 1956. május 4-től 1957. január 8. napjáig az Elnöki Tanács az engedélyt 421 esetben megadta, és mindössze két esetben tagadta azt meg. Ez a bürokratikus eljárás az Elnöki Tanácsot és az Igazságügy-minisztériumot igen nagyszámú üggyel terhelte.

Az állampolgársági törvény mondott értelemben való módosítása és a külföldi állampolgárral való házasságkötés engedélyhez kötésének megszüntetése a külföldi állampolgárokkal kötendő házasságok területén a legmegnyugtatóbb módon teremt rendet. Nem gátolja ugyanis a házasság megkötését, de ugyanakkor a hazai szervektől teszi függővé, hogy a magyar állampolgárral házasuló külföldi félnek megadják-e az állampolgárságot, illetőleg, hogy a külföldivel házasságot kötő magyar felet elbocsátják-e a magyar állampolgárság kötelékéből, sőt ha a magyar állampolgár fél belföldön lakik, a magyar hatóságoktól fog az is függni, hogy kiutazását engedélyezik-e.

315