Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető „Az [MSZMP] Intéző Bizottságban nincs vezető, minden összekavarodik, pártügy, államügy. Nekünk rendet kell csinálni.”43 A kormány és az MSZMP vezetőinek azonossága, a kormányzati és pártfunkciók összefonódása óhatatlanul párhuzamosságokhoz, az ügyek megvitatásának keveredéséhez vezetett. Amit elkezdtek tárgyalni a kormányban, folytatták az Intéző Bizottságban vagy a KB-ban és fordítva. A kádári vezetés folyamatosan hangoztatta, hogy az MSZMP szakítani kíván azzal a régi, káros gyakorlattal, amely a pártnak az állami szervekhez és társadalmi szervezetekhez fűződő viszonyát jellemezte - ez a tétel még a decemberi KB- határozatba is bekerült - a valóságban azonban sok esetben ennek ellenkezőjét tették. Urbán Károly szerint 1957 első negyedére tehető az az időszak, amikor - szervezeti erejét és a hatalom gyakorlásának módját tekintve - ismét felmutatta elődjének legfontosabb jellegbeli vonásait,44 de már novemberben hoztak kormányzati hatáskörbe tartozó döntéseket a pártban.45 A Kádár-adminisztráció részben ígéretei, részben a helyzet súlyossága miatt mind rövid, mind középtávon nagyhatású, generális változtatásokra kényszerült, vagy szánta rá magát. Tömeges elbocsátásokra, tehát nagyobb arányú munkanélküliség eltűrésére, a központi intézményrendszer egyszerűsítésére, a gazdaságirányítás teljes átalakítására kellett felkészülni. Ennek vezérlésére önmagában a régi intézmények egyike sem volt alkalmas. A Minisztertanács 1956. november 19-én 10 012/1956.(XI. 21.) számú határozatával hozta létre a Gazdasági Bizottságot eredetileg azzal a feladattal, hogy megfelelő szakemberek bevonásával a gazdasági jellegű, külkereskedelmi és nagyobb külföldi hitelügyi kérdésekben a kormányülést előkészítse.46 Formális határozat hatáskörének megállapításáról nem született, gyakorlatilag mégis alapvetően két feladatot látott el: valamennyi fontos gazdasági kérdést megtárgyalt, és a kormány elé terjesztett, bizonyos - közelebbről meg nem határozott - gazdasági kérdésekben önálló döntést hozhatott. A Gazdasági Bizottságnak tehát egyfajta gazdasági „csúcsminisztérium” feladatát kellett betöltenie, amely kormányzati, tárcaközi és miniszteriális jogokat is gyakorolhatott. A Minisztertanács csak mintegy másfél hónappal megalakulása után 3035/1957-es sz. határozatában rögzítette hatáskörét, amelynek értelmében a kormány gazdasági hatású vagy gazdasági természetű előterjesztéseket csak akkor tárgyalt, ha azt előzetesen a Gazdasági Bizottság megtárgyalta. A határozat arra is felhatalmazta a GB elnökét, hogy kisebb horderejű kérdésekben a testület döntése alapján, a kormány nevében határozato43 Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei I. kötet. I. m. 31-32. 44 Lásd Urbán Károly bevezető tanulmányát: Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei II. kötet. I. m. 10. 45 A példák közé sorolhatjuk, hogy 1956. november 24-én a pártban határoznak a kormány tájékoztatási megbízottjának személyéről, november 28-án az IIB határozza el a nemzeti bizottságok felszámolását, és körvonalazzák az ezzel kapcsolatban kiadandó kormányrendelet tartalmát is. Az IIB január 14-ei ülésén már egy sor államhatalmi jellegű döntés születik, közülük talán a legfontosabb az a határozat, mely szerint „a főbb gazdaságpolitikai kérdésekben az állami szervek döntése előtt a megfelelő pártszervek döntsenek”, továbbá a gazdasági élet vezetőire vonatkozó hatásköri lista összeállítására vonatkozó határozat. Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei. I. kötet. I. m. 119., 130-131., 319. 4f' Tagjai kezdetben Apró Antal, Kossá István, Rónai Sándor voltak, de a Minisztertanács határozott arról is, hogy munkájába vonják be Gáspár Sándort. 22
